Orosz aktivisták nem akarnak több Krasznahorkai-kötetet

Forrás: Narciso Contreras/Anadolu via Getty Images

Orosz ortodox aktivisták azt kérik az AST kiadótól, hogy ne jelentessen meg több Krasznahorkai-kötetet. A megkeresés politikai felhangokat kapott, miközben a magyar kiadó a szakmai feladatokra összpontosít, a fordítók pedig aránytalannak tartják a kezdeményezést és alternatív terjesztési lehetőségeket említenek.

Az oroszországi Szorok Szorokov (Sorok Sorokov) konzervatív ortodox mozgalom levelet küldött az ország egyik legnagyobb kiadójának, az AST-nek, amelyben azt kéri: utasítsák el Krasznahorkai László műveinek oroszországi megjelentetését. A szervezet szerint a friss irodalmi Nobel-díjas magyar író Ukrajna-párti, és az „Angyal szállt el felettünk” című elbeszélésében „orkoknak” nevezi az orosz katonákat – ez szerintük „elfogadhatatlan az orosz olvasóközönség számára”. A tiltást követelő beadvány tényéről az AБН24 orosz portál számolt be, amely a levélben felsorolt címek között említi Az ellenállás melankóliáját, a Sátántangót és a Wenckheim báró hazatér-t is.

A Nobel-díj utáni első politikai visszhang

Október 9-én a Svéd Akadémia az idei irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélte „látomásos és lebilincselő életművéért, amely az apokaliptikus szorongás közepette is megerősíti a művészet erejét”. Az elismerést a Nobel-díj hivatalos oldala is megerősítette; a nemzetközi sajtó „az apokalipszis mesterének” nevezte a szerzőt.

A díj bejelentése után Magyarországon megugrott a kereslet: nagy könyvesboltok jelezték, hogy rövid időn belül elfogytak a legnépszerűbb címek, köztük a Herscht 07769, a Seiobo járt odalent és Az utolsó farkas.

Mit kifogásolnak Oroszországban?

A Szorok Szorokov azzal érvel, hogy Krasznahorkai „Angyal szállt el felettünk” című, Ukrajnában játszódó elbeszélésében sértő jelzővel illeti az orosz katonákat. Az angol fordításban „orcs” szó szerepel – ez a kifejezés az orosz közegben az invázió kezdete óta különösen érzékeny politikai felhangot kapott. Az elbeszélés 2025 februárjában jelent meg a The Yale Review oldalán, ahol a szó valóban előfordul a szövegben.

Az AST – amely már több Krasznahorkai-kötetet is gondozott oroszul – nem kommentálta nyilvánosan a megkeresést, de a kiadó honlapján külön szerzői aloldal foglalja össze a magyar író műveit. 

Hirdetés

Olga Szerebrjanaja, aki Szereda halála után átvette a Wenckheim báró hazatér orosz fordítását, a Szorok Szorokovot „maroknyi haszonleső és naplopó” társaságnak nevezte. Úgy véli, a szervezet próbálja kitalálni, mit akar legközelebb betiltani a hatalom – hogy abból hasznot húzhasson. Szerebrjanaja szerint az orosz nyelvű olvasók Oroszországon kívül is elérhetik az életművet, és európai kiadói kezdeményezések is segíthetik a terjesztést.

Politikai dimenzió: a könyvkiadás új frontja

A mostani eset nem előzmény nélküli: az elmúlt években több orosz kiadó és lánc felfüggesztette olyan szerzők könyveinek árusítását, akik nyíltan bírálták a háborút vagy a hatalmat – így járt például Borisz Akunyin és Dmitrij Bikov is. Az AST korábban bejelentette, hogy jogi vizsgálat szükséges a „botrányt kiváltó” állásfoglalások miatt; a gyakorlat azóta is időről időre visszatér az orosz könyvpiacon.

A Szorok Szorokov maga is militáns, ortodox értékalapú utcai mozgalomként ismert: az elmúlt években kulturális termékek elleni tiltakozásairól (például a Matilda című film ügyében) és beadványairól vált ismertté.

Mit léphet a kiadó – és mi történhet a fordításokkal?

Az oroszországi könyvpiac politikai kitettsége miatt egy nyíltan vállalt kiadói döntés könnyen hatósági figyelmet vonhat maga után. A mostani beadvány az AST-re gyakorol nyomást, ám az orosz olvasóközönséghez való eljutást ma már nem kizárólag az oroszországi nyomtatott kiadás dönti el: külföldi (például prágai vagy varsói) orosz nyelvű kiadók, illetve a digitális terjesztés alternatív csatornákat kínálnak. Ezt a lehetőséget maga Szerebrjanaja is felvillantotta, aki régóta külföldön él és a Szabad Európa szerkesztőségében dolgozik.