Kormányinfó: Orbán–Trump egyeztetés, béremelés és árrésstop 2026-ig

Forrás: Facebook/Vitályos Eszter

November 7-én washingtoni egyeztetés várható a békefolyamat és a gazdasági együttműködés témáiról. A kabinet közben 15 százalékkal emeli a szociális és kulturális dolgozók bérét, és 2026 februárjáig fenntartja, decembertől bővíti az árrésstopot; napirenden marad a nyugdíjrendszer, a lakhatás és az energiapiaci helyzet is.

A kormány október 30-i Kormányinfóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök november 7-én a Fehér Házban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel. A tárgyalás napirendjén energetikai, hadiipari, gazdasági és pénzügyi együttműködések szerepelnek, emellett a felek „a béke lehetséges kimenetéről” egyeztetnek. A kabinet döntött egy 15 százalékos, január 1-jétől érvényes béremelésről a szociális és kulturális területen, és 2026. február végéig meghosszabbítja a kiskereskedelmi árrésstopot, amely december 1-jétől tizennégy új termékkörrel bővül.

Fehér Házi vizit: békefolyamat, energetikai és pénzügyi megállapodások

Gulyás Gergely közlése szerint a találkozó célja, hogy a két kormány előkészítse a gyakorlati együttműködések kereteit, és áttekintse a háború lezárásához vezető lehetséges menetrendet. Független nemzetközi hírügynökségi beszámolók megerősítik a dátumot és az agendát: Orbán Viktor november 7-én Washingtonban tárgyal Donald Trumppal, ahol a felek a lehetséges amerikai–orosz csúcshoz vezető útról is eszmét cserélnek.

A külpolitikai környezetet érdemben befolyásolja, hogy az Egyesült Államok október végén új, kiterjedt szankciókat hirdetett meg az orosz olajipar két zászlóshajója, a Rosznyefty és a Lukoil ellen, amelyek célja Moszkva háborús bevételeinek csökkentése. A lépések jelentőségét több nagy presztízsű lap és szakportál is kiemelte; az amerikai és európai intézkedések összehangolt nyomásgyakorlási kísérletként értékelhetők.

Szociális és kulturális béremelés, gyermekvédelem: 15% plusz, több gyám és támogatott jogosítvány

A kormány döntése alapján 2026. január 1-től a szociális és a kulturális ágazatban egységes 15 százalékos béremelés lép életbe. A nevelőszülői rendszer külön forrásbővítést kap, gyermekvédelmi gyámokból pedig több lesz; egy gyámra legfeljebb 30 gyermek juthat. A gyermekvédelemben élő fiatalok számára az ingyenes jogosítványszerzés lehetősége is megnyílik.

Árrésstop: 2026 február végéig, 14 új termékkörrel – és SZÉP-kártya hidegélelmiszerre

A kabinet 2026. február 28-ig hosszabbítja meg az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentést, december 1-től tizennégy új termékkör – köztük például marhahúsrészek, félkemény sajtok, sajtkrémek és több alap zöldség-gyümölcs, továbbá bébiételek – kerülnek be a körbe. Gulyás szerint az árrésstop kivezetése most árnövekedést okozna, miközben a hazai élelmiszer-infláció mérsékeltebb az uniós átlagnál. A kormány emellett 2025. december 1. és 2026. április 30. között engedi a SZÉP-kártya hidegélelmiszerre történő felhasználását. 

14. havi nyugdíj: célként megfogalmazva, döntés egyelőre nincs

A kormány törekvése a 14. havi nyugdíj bevezetése, de ennek költségvetési kereteit még vizsgálják. A miniszter hangsúlyozta: döntés még nincs. A nemzetgazdasági tárca vezetője a közelmúltban úgy fogalmazott, két–három éves horizonton elképzelhető a program, a gazdasági teljesítménytől és a költségvetési mozgástértől függően.

Hirdetés

Otthon Start Program: több elsővásárló Budapesten

A lakhatási program első tapasztalatai alapján az igénylők átlagéletkora 30 év alatt van, és Budapesten látványosan nőtt az első lakásvásárlók aránya: a korábbi 12–15 százalékról 30–40 százalékra emelkedett az őszre. A miniszter ezt a kereslet-élénkítő programok kombinációjával és a bizalom visszatérésével magyarázta, ugyanakkor megjegyezte: az ingatlanárak emelkedése továbbra is kihívás.

Százhalombattai üzemzavar: a kormány a Molnál árstopot kér, a vizsgálat folyik

Gulyás az egy hete történt százhalombattai robbanás és tűzeset kapcsán közölte: a kabinet nem akarja, hogy az autósok fizessék meg a kiesés költségeit, ezért tárgyalást kezdeményezett a Mol vezetésével az árak szinten tartásáról. A hazai sajtó szerint a Mol Dunai Finomító egyik üzemegységében történt esemény miatt hatósági és vállalati vizsgálat zajlik; a tüzet körülhatárolták.

Nemzeti konzultáció: adórendszer, többkulcsos modell – vitaindító kérdések

A kormány országos konzultációt indít adópolitikai kérdésekről: érdemes-e visszatérni a többkulcsos adórendszerhez, illetve van-e értelme az adóemelésnek. A kabinet álláspontja szerint a jelenlegi modell bevált, az adóemelést és a háború finanszírozását elutasítják; a konzultáció november 30-ig tart.

Politikai AI-videók: eszkalálódó vita jogi következményekkel

Újságírói kérdésre Gulyás kitért a mesterséges intelligenciával generált politikai videók ügyére is, amely az elmúlt hetekben az ellenzék és a kormányoldal között éles vitát váltott ki. Szerdán az ellenzéki Tisza Párt elnöke, Magyar Péter bejelentette, hogy feljelentést tesz Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ellen egy deepfake-nek tartott videó miatt; az ügyben a felek kölcsönösen hamisítást és félrevezetést emlegetnek.

Euró: két ellenérv – átállási drágulás és a monetáris szuverenitás elvesztése

Az euró bevezetéséről szóló kérdésre Gulyás két súlyos ellenérvet említett: a váltás miatti érzékelhető drágulást, valamint az önálló monetáris politika megszűnését. A kormányfő korábbi interjúi is egyértelművé tették: nem cél az euró rövid távú bevezetése, a kabinet a forint erejét és a versenyképességet tartja elsődlegesnek.

Sziget-ügy: a fővárosnál a labda, bizonytalan a 2026-os fesztivál

A miniszter szerint a Sziget Fesztivál ügye a főváros hatáskörébe tartozik; a kormány nem kíván beavatkozni. A Fővárosi Közgyűlésben a területhasználati szerződés körüli döntések elakadtak, az esemény jövője bizonytalan, iparági szereplők szerint késedelmes döntés esetén el is maradhat a 2026-os rendezvény.

Nemzetközi háttér: a szankciók és a piacok idegei

A Washingtonban várható tárgyalások tágabb kontextusa, hogy a Trump-adminisztráció az elmúlt napokban jelentős orosz energetikai szereplőket vont szankció alá, az EU pedig új csomagot jelentett be. Elemzők szerint a lépések bevételi csatornákat vágnak el, és középtávon piacátrendeződést okozhatnak az energiakereskedelemben.