Lázár módosítaná a közbeszerzési törvényt a jótállás betartatására

Forrás: Facebook/Lázár János

Az építési és közlekedési tárca törvénymódosítást terjesztett be, amely a súlyos szerződésszegést elkövető vállalkozásokat kizárhatná az állami építkezések pályázataiból. A javaslat kifejezetten a jótállási és kellékszavatossági kötelezettségek határidős teljesítését hangsúlyozza, miközben vita zajlik arról, újdonság-e mindez: Vitézy Dávid szerint a lehetőség a Kbt.-ben eddig is megvolt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter benyújtotta azt a törvénymódosítást, amely szerint az állami építési beruházások közbeszerzéseiből kizárhatók lennének azok a gazdasági szereplők (és kapcsolt vállalkozásaik), akik korábbi, uniós értékhatárt elérő állami építési szerződésüket súlyosan megszegték – különösen, ha jótállási vagy kellékszavatossági kötelezettségüket határidőben nem teljesítették. A javaslat az ajánlattevői körből az alvállalkozói szintre is kiterjesztené a kizárás lehetőségét.

A tárcavezető indokolása szerint az intézkedés célja a felelősségi viszonyok egyértelműsítése és a minőségi teljesítés kikényszerítése az állami építkezéseknél. Példaként a minisztérium többször hivatkozott az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, 2024 februárjában lezárt, megsüllyedt szakaszára, amelynek garanciális helyreállítását a kivitelező Strabag végzi; a határidők és a felelősség kérdése hónapok óta vitát gerjeszt. A szakasz lezárását, a hibák okát és a garanciális javítás elhúzódását több hazai lap is részletesen ismertette.

A bejelentésre reagálva Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője azt állította: a most beharangozott eszköz a közbeszerzési törvényben eddig is rendelkezésre állt. A hatályos Kbt. – a kötelezően alkalmazandó „kizáró okok” között – valóban lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő kizárja azt a szereplőt, aki az elmúlt években korábbi szerződéses kötelezettségeit súlyosan megszegte, és ez felmondáshoz, elálláshoz, kártérítéshez vagy más szankcióhoz vezetett. A szakirodalom és a hatósági útmutatók is rögzítik, hogy a Kbt. 62. §-a írja le e kötelező kizáró okok körét, és uniós értékhatár alatt, nemzeti eljárásrendben is vannak kötelezően előírandó pontok (például a h–k és m alpontok).

Fontos különbség lehet ugyanakkor, hogy Lázár mostani javaslata az eddigieknél hosszabb, öt évre nyíló időablakról, a „kapcsolt vállalkozások” bevonásáról és kifejezetten az állami építési beruházásokra vonatkozó, jótállási-kellékszavatossági kötelezettségek határidős teljesítéséhez kötött kizárásról beszél. Ha a parlament így fogadja el, az szigoríthatja és egyértelműsítheti a jelenlegi, általános környezetet, amelyben a kizárás alkalmazása ma is lehetséges, de több döntési ponton mérlegeléshez kötött. (A Kbt. struktúráját és a 62. § szerepét a jogszabály és hatósági anyagok részletesen bemutatják.)

A minisztérium az M30-as ügyét hozta fel példának a szigorítás szükségességére. A szakasz 2021-ben készült el, majd 2024 februárjában – talajtörés és szerkezeti problémák miatt – teljes zár alá került; a garanciális javítások elhúzódása miatt az Építési és Közlekedési Minisztérium többször nyomást helyezett a kivitelezőre, határidőket szabott, és a folyamat állásáról rendre beszámolt a sajtó.

A közbeszerzési rendszer korábbi, Lázár által kezdeményezett szigorításai – például az alvállalkozói lánc teljes feltárását célzó tavaszi javaslat – szintén a transzparenciát és a kockázatos szereplők kiszűrését célozták. Ezt az Országgyűlés májusban meg is szavazta, így az állami beruházásoknál az ajánlatkérő bekérheti a teljes alvállalkozói struktúrát.

A most benyújtott módosítás a közpénzből megvalósuló építkezések minőségi kockázatait igyekezhet csökkenteni: az eddig is létező kizárási lehetőségeket időben és személyi körben tágítaná, és kifejezetten a jótállási fegyelemre fókuszálna. A gyakorlati hatás attól függ majd, pontosan milyen végleges szöveggel fogadják el, valamint attól, hogyan alkalmazzák az ajánlatkérők – akik a Kbt. alapján most is kötelesek a kötelező kizáró okokat érvényesíteni.