Nyugdíjak és adatok: Rétvári kritikái a Tiszával szemben

Forrás: Facebook/Rétvári Bence

Egy online műsor keddi adásában a belügyi államtitkár élesen bírálta a Tisza Párt több állítását. A vita a juttatások rendszeréről, a nyugdíjak jövőjéről, az adatkezelési botrányról és az EU–Ukrajna viszonyról is szólt.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence az Igazság órája című online műsor keddi adásában úgy fogalmazott: „a Fidesz–KDNP kormány alatt az árrésnek és a rezsinek van plafonja, a baloldali logikában pedig az emberek juttatásainak”. Szerinte „a Tisza Párt nem más, mint Brüsszel és a multik érdekképviselete”, és a pénzpiaci várakozások is ezt igazolják. Rétvári korábban is bírálta a Tiszát, többek között „adóemelési tervekkel” vádolva a pártot.

Az államtitkár a nyugdíjasoknak szóló üzeneteket is élezte. Azt vetítette előre, hogy a „Tiszánál nyugdíjadó és degresszív nyugdíjszámítás várható”, míg a kormány inflációkövető emelést, prémiumot és 13. havi juttatást ad – és 14. havival bővítene. A Tisza Párt nyilvános kommunikációja ezzel szemben differenciált emelést és minimum 120 ezer forintos minimálnyugdíjat ígér; a kisebb ellátásokat nagyobb ütemben növelnék, „nyugdíjadóról” azonban nem beszélnek.

Hirdetés

Adatszivárgás-ügy: 200 ezerről beszélt a kormány, a sajtó százakat lát

Rétvári a Tisza-szimpatizánsok adatkezelését is bírálta, azt állítva, „kétszázezer” támogató adata szivárgott ki és „ukrán fejlesztőkre” bízták az adatbázist. A független sajtóban megjelent eddigi beszámolók ugyanakkor több száz önkéntes adatainak kiszivárgásáról írnak; a Tisza vezetője, Magyar Péter akkor azt reagálta, hogy a párt „nem ad ki szenzitív adatokat harmadik félnek”, és belső vizsgálatot helyezett kilátásba. A pontos érintetti kör és darabszám továbbra sem tisztázott.

Ukrajna, bővítés, kisebbségi jogok

Rétvári a magyar–ukrán viszonyra és az EU-bővítésre is kitért, kifogásolva, hogy Brüsszel „készen állónak” tartja Ukrajnát, miközben szerinte a kárpátaljai magyarok jogai sérülnek. Az új bővítési biztos, Marta Kos az Európai Parlamentben korábban valóban arról beszélt: az EU még ebben a ciklusban előrelépne Ukrajna csatlakozásában, célként 2029-et említve. A határon és Kárpátalján tapasztalt feszültségekről kormányközeli és független médiumok is közöltek beszámolókat; a helyzet megítélése erősen vitatott, a csatlakozási folyamat pedig érdemalapú feltételekhez kötött.