Hidvéghi bírálta a Tisza Pártot és az EU-Ukrajna finanszírozást

Forrás: Facebook/Hidvéghi Balázs

A kormányoldal szerint a jövő tavaszi választás a biztonságról és a gazdasági terhekről is szól. Hidvéghi Balázs az Igazság órája című műsorban az adatszivárgás körüli vitát és az Ukrajnának szánt európai támogatások kérdését emelte ki, megkérdőjelezve az ellenzéki szereplők alkalmasságát.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Hidvéghi Balázs az Igazság órája című online műsorban arról beszélt: jövő tavasszal arról döntünk, megőrzi-e Magyarország a biztonságát és békéjét, vagy „enged egy veszélyes, háborúpárti baloldali politikának”, amelyet szerinte Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke „kiszolgál”. Hidvéghi a Tisza körüli adatszivárgást és a párthoz köthető ellentmondásos nyilatkozatokat említette annak bizonyítékaként, hogy a párt politikusai „alkalmatlanok és veszélyesek”.

Az államtitkár szerint „egészen elképesztő felelőtlenség”, hogy a Tisza egyes rendszereiből személyes adatok kerültek ki az internetre; úgy fogalmazott, az alkalmazást „nem kellő biztonság mellett” indíthatták el, és az ukrán fejlesztői háttérrel is összefüggést sejtetett. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október elején hivatalból ellenőrzést indított a Tisza Világ applikációval kapcsolatban, különös tekintettel a GDPR-szabályok betartására. A hatóság azt is közölte: a vizsgált verzió nem gyűjt biometrikus adatot, és a tájékoztató szerint nincs automatizált profilalkotás – a teljes értékelést ugyanakkor a folyamat zárásakor teszik közzé.

A kiszivárgott adatok nagyságáról eltérő sajtóértesülések jelentek meg (tízezres nagyságrend szerepelt több beszámolóban). A kormánypárti és ellenzéki médiumok különböző hangsúlyokkal ismertették az ügyet: volt, amelyik ukrán fejlesztői kapcsolatokat emlegetett, illetve nemzetbiztonsági aggályokat idézett, más lap Magyar Péter reakcióját közölte, aki visszautasította, hogy a Tisza „szivárogtatna”, és politikai támadásnak nevezte a történteket.

Hidvéghi a beszélgetésben az EU Ukrajna-támogatásáról is beszélt, mondván, Brüsszel „háborúpárti” álláspontot képvisel, és a finanszírozás nőni fog. Tény, hogy az EU a Ukraine Facility keretében 50 milliárd eurót biztosít 2024–2027 között, és a Bizottság a következő többéves költségvetésben további források bővítését is kilátásba helyezte; ugyanakkor a kifizetések reform-feltételekhez kötöttek, és volt példa arra is, hogy egy részletet visszavágtak a késedelmek miatt.

A háború költségeivel összefüggésben a nemzetközi értékelések széles sávot jeleznek: a Világbank–EU–ENSZ közös felmérése szerint 524 milliárd dollárra tehető Ukrajna helyreállítási igénye a következő évtizedben, míg a védelmi kiadások európai szintű növelésére vonatkozó becslések akár 500 milliárd eurót is említenek 4–5 évre (ez nem kizárólag Ukrajnára menne, hanem az európai védelem erősítésére).

Az államtitkár úgy vélte, Orbán Viktor „békepárti, szuverenista” politikája tért hódít Európában; kritikusai szerint viszont a „békepártiság” megítélése erősen vitatott. A magyar kormány ugyan több EU-döntést kifogásolt, de közben az unió egységesen fogadott el nagyösszegű Ukrajna-csomagokat és hosszabb távú finanszírozási kereteket. Az Európai Bizottság rendszeresen frissíti a Kijevnek juttatott támogatásokról szóló kimutatásait, amelyekben a költségvetési és helyreállítási tételek elkülönülten szerepelnek.

A Tisza-applikáció ügyében a NAIH ellenőrzése döntheti el, történt-e adatvédelmi jogsértés, és milyen jogi következmények várhatók. A politikai következményeket tekintve a kormánypárti oldal a biztonsági kockázatot hangsúlyozza, míg a Tisza szerint a történtek a párt lejáratására tett kísérletek. A választópolgárok számára kulcskérdés lesz, hogy a hatósági vizsgálat milyen megállapításokra jut, és ezek nyomán történik-e érdemi felelősségre vonás vagy technikai korrekció.

Hirdetés