Forrás: Facebook/Karácsony Gergely

A főváros jogerős bírósági döntésre hivatkozva lépéseket tesz a 2023-ban levont összeg és kamatai visszaszerzésére. Az érdekképviseletek tárgyalások folytatását sürgetik, különben helyi munkabeszüntetések is jöhetnek. A tét a közszolgáltatások zavartalan finanszírozása.

A fővárosi önkormányzat kártérítési pert indít a szolidaritási hozzájárulás részeként – Karácsony Gergely szerint törvénytelenül – elvont 28 milliárd forint és kamatai visszaszerzéséért, miután a Kúria csütörtökön a 2023-as évre vonatkozó ügyben a fővárosnak adott igazat – közölte a főpolgármester a fővárosi szakszervezetekkel folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatón. A politikus úgy fogalmazott: a Kúria döntése precedensértékű, és az önkormányzati finanszírozás egészére hatással lehet.

Karácsony tájékoztatása szerint a Kúria kimondta: 2023-ban a Magyar Államkincstár jogszerűtlenül inkasszálta a főváros folyószámláját, és így vont le mintegy 28 milliárd forintot. Hangsúlyozta: a jogerős döntés önmagában nem jelenti a teljes összeg azonnali visszautalását, de a kamat – állítása szerint – visszajár, a 28 milliárd forint behajtására pedig kártérítési pert indítanak. A főpolgármester emlékeztetett: a korábbi bírósági ítéletek már rögzítették a 2023-as inkasszó jogellenességét, és ezek alapján a főváros szerint jár a pénz; a Népszava kérdésére korábban a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója is azt mondta, hogy az első körben 28,3 milliárd forint követelhető vissza kártérítési perben. 

“A jogi út fontos, de nem elég gyors”

A döntés Karácsony értelmezése szerint azért is iránymutató, mert kimondja: a szolidaritási hozzájárulás nem adó, így annak kivetése közigazgatási eljárásban történhet, amelyben az államkincstárnak vizsgálnia kell, nem veszélyezteti-e az érintett önkormányzat feladatellátását. A főpolgármester szerint ez nemcsak 2023-ra, hanem a hozzájárulás bevezetése óta működő gyakorlatra is kihat.

A főváros pénzügyi helyzetéről szólva Karácsony jelezte: a jogi út fontos, de nem elég gyors a működőképesség megőrzéséhez. Úgy fogalmazott, hogy a Kúria által is kifogásolt állami elvonásokat fel kell függeszteni, különben 2026. január 1-je után a fővárosi önkormányzat és cégei nem tudják maradéktalanul ellátni feladataikat. A főpolgármester szerint szükség van a kormány és a főváros közötti tárgyalások mielőbbi folytatására; a felek vitája a 2023-as elvonás után több évre kiterjedt, és a 2025-ös hozzájárulási szabályok körül is feszült a viszony.

Sztrájk indítását mérlegelik

A fővárosi dolgozókat tömörítő érdekképviseletek tájékoztatást kaptak a helyzetről. A 27 ezer munkavállalót képviselő sztrájkbizottság egyhetes határidőt adott a főváros és a kormány képviselőinek a tárgyalások folytatására; ennek elmaradása esetén fórumokat szerveznek, és a jogszabályok adta keretek között akár helyi sztrájkok elindítását is mérlegelik. A szakszervezetek célja – hangsúlyozták – a közszolgáltatások fenntartható finanszírozása és a foglalkoztatottak bérének garantálása.

A Magyar Államkincstár korábban úgy reagált: a bírósági döntések alapján nem jár automatikusan vissza a fővárosnak a 28,3 milliárd forint, és a szolidaritási hozzájárulást a jövőben is be kell fizetni; a 2025 eleji közleményük szerint a főváros követelése eljárásjogi kérdések miatt sem érvényesíthető azonnal. A kormányzati oldal a fővárosi büdzsé tervezését is bírálta, miközben a Kúria elé került vitákban korábban az azonnali jogvédelemmel és a befizetési kötelezettséggel kapcsolatban is születtek döntések. 

Jogi és politikai front

A mostani kúriai határozat ugyanakkor a főváros szerint megerősíti: a 2023-as elvonás jogellenes volt, ezért a kamatok és – külön perben – a teljes összeg visszaszerzéséért lépnek fel. A következő hetekben jogi és politikai fronton is folytatódik a küzdelem: a főváros kártérítési pert indít, a szakszervezetek pedig a tárgyalások újraindítását sürgetik.

Hirdetés