Orbán: az orosz energia ügye a washingtoni egyeztetések élén

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy amerikai útján az orosz gáz és kőolaj kérdése áll az első helyen. A kormányfő szerint Magyarország tengeri kijárat híján csak fokozatosan tudja mérsékelni a kitettséget, ezért olyan megoldást keres, amely nem veszélyezteti az ellátást és a gazdaság stabilitását.

Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos pénteki rádióinterjújában azt mondta: a magyar–amerikai tárgyalások „legfontosabb” napirendi pontja az orosz földgáz és kőolaj kérdése. Megfogalmazása szerint Magyarország tenger híján kiszolgáltatott az orosz energiahordozók kiváltásában, ezért olyan megoldást szeretne, amely nem sodorja kilátástalan helyzetbe az országot. A kormányfő ezzel összefüggésben Donald Trump amerikai elnökkel folytat megbeszélést Washingtonban. A Financial Times szerint Orbán felmentést keres az Egyesült Államok Oroszország elleni szankciói alól a vezetékes olajimport fenntartására.

Magyar–amerikai kapcsolatok és gazdasági háttér

Orbán arról beszélt, hogy Trump első ciklusa idején „remek” volt a viszony Washington és Budapest között, ami mostanra szerinte „a 2016-os szintre” állt vissza. A kormányfő a rádióban 1400 amerikai tulajdonú céget és 100 ezres foglalkoztatotti kört említett. Nyilvános amerikai diplomáciai összesítések ugyanakkor alacsonyabb, mintegy 1200 vállalatot és körülbelül 90 ezer munkahelyet jeleznek, ami jelzi: a pontos mérték becslésfüggő.

Energiafüggőség: csővezetékek és uniós keretek

Magyarország energiaellátásában továbbra is meghatározó a vezetékes orosz gáz, a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték. Orbán korábban úgy érvelt: egy gyors leválás érdemi GDP-visszaesést okozna. A Reuters tavaszi összefoglalója szerint a magyar kormány a gázkitettség mérséklésére regionális útvonalakat is keres — Romániával például a Fekete-tengeri Neptun Deep mező termelésére alapozva bővítené az összeköttetést és a kereskedelmet.

Békepolitika és belpolitikai ügyek

Orbán az interjúban Trumpot „a béke emberének” nevezte, és azt állította, hogy az amerikai elnök rövid idő alatt több konfliktus lezárásában játszott szerepet; a kijelentés politikai álláspontot tükröz, független megerősítést nem tartalmazott. A békecsúcsról annyit mondott: lesz, de funkcióját még mérlegelik.

Belpolitikai kérdésként a Tisza Párthoz köthető adatszivárgásra is kitért, „utasításról” és ukrán fejlesztői szálról beszélve. A párt és a sajtóban idézett szereplők ezzel kapcsolatban belső vizsgálatról, külső támadásokról és egy ukrán fejlesztőcég szerepéről írtak; a részletek egyes pontokon vitatottak, a hatósági eljárások folyamatban vannak .

Hirdetés