Szijjártó Washingtonban: Mentesség az orosz energiára, új atomcélok

Forrás: Klaudia Radecka/NurPhoto via Getty Images

Washingtonban a pénteki megbeszélések középpontjában a nukleáris együttműködés és az energiaszállítások amerikai korlátozása alóli mentesség áll. A felek a fűtőelem-beszerzés, a kiégett kazetták tárolása és a kis moduláris reaktorok tervei mellett új befektetésekről is egyeztetnek, amelyek a hazai ellátásbiztonságot és versenyképességet erősíthetik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Trump–Orbán-találkozó előestéjén, Washingtonból ismertette a péntek délutáni egyeztetések fő kérdéseit. Elmondása szerint a tárgyalások kulcspontja az orosz energiaszállításokat érintő amerikai szankciók alóli mentesség meghosszabbítása, emellett több elemből álló nukleáris együttműködésről és új amerikai beruházásokról is szó lesz. A kormányzati cél a „legalacsonyabb rezsiszint” megőrzése és a versenyképesség fenntartása.

A miniszter csütörtök este – a Mandinernek nyilatkozva – részletezte, hol várható döntés pénteken. Az energetikai és gazdasági együttműködés nukleáris lábát három fő tétel alkotja.

Amerikai fűtőelemek és új tárolási technológia

Szijjártó szerint Magyarország energiatörténetében először amerikai nukleáris fűtőelemeket is használhatnak, reális céldátumként 2028–2029-et említve, a szükséges engedélyezések függvényében. A tárcavezető azt mondta, „a Westinghouse-főnökök és az MVM főnökei holnap alá is írják a szerződést”. A második pillér az elhasznált fűtőelemek tárolása, ahol amerikai technológiát vennének át: „egy olyan tárolási technológiát veszünk tőlük, amivel […] az atomerőmű területén a fűtőelemek mozgatása nélkül ott tudjuk őket tárolni környezetkímélő módon” – fogalmazott.

SMR-ek ipari telephelyek mellé

A harmadik, legnagyobb volumenű elem a kis moduláris reaktorok (SMR) amerikai technológiával történő telepítése, 10–20 milliárd dollár közötti nagyságrendben. A General Electric megoldását alkalmaznák, amelyből a miniszter szerint már épül egység Ontarióban; a tervek szerint az SMR-eket nagy ipartelepek mellé telepítenék, közvetlen áramellátásra.

Szijjártó közölte: pénteken a Fehér Házban írhatják alá a két kormány közötti nukleáris együttműködési megállapodást külügyminiszter-kollégájával.

Paks és a szankciómentesség meghosszabbítása

Kiemelt kérdés a paksi bővítés szankciós helyzetének rendezése. A miniszter emlékeztetett: a Biden-kormány távozása előtt a projekt szankciós listára került, ami hónapokra leállást okozott, majd a jelenlegi adminisztráció nyáron levette a listáról, ám a mentesség decemberben lejár. „A holnapi napnak egy fontos eleme az, hogy sikerüljön megállapodni abban, hogy ezt a mentességet […] meghosszabbítják december utánra is” – mondta, hozzátéve: amerikai vállalat (IBM) már most is részt vesz a kivitelezés digitalizálásában.

A külügyminiszter közölte, az eddig bejelentett 9 amerikai beruházáson túl további 7 projektről folynak egyeztetések, nagyjából 100 milliárd forint értékben, főként az egészségiparban, az orvosi műszeriparban, az elektronikában és az informatikában.

Vitás pont: az energiaszállítások szankciói

Szijjártó a „forró krumplinak” nevezte az olaj- és gázszállításokat érintő amerikai szankciók alóli mentesítést. Rámutatott: Magyarország ellátását két fő vezeték biztosítja – a Barátság kőolajvezeték és a Török Áramlat gázvezeték –, és ezek kiesése esetén a másodlagos útvonalak nem pótolnák a kapacitást. Élesen vitatta, hogy az Adria-vezeték képes lenne kiváltani a Barátságot, felidézve egy 40 ezer tonnás szállítmány elakadását technikai okokból. Céljuk, hogy „földrajzi és infrastrukturális determináció” mellett olyan megállapodás szülessen, amely mentességet ad az energiaszállításokra vonatkozó amerikai szankciók alól.

Ukrajna–EU és belpolitikai reakciók

Volodimir Zelenszkij azon kijelentésére, miszerint az EU-tagság blokkolása Putyin nyílt támogatása, Szijjártó úgy reagált: „mi nem tartozunk semmivel az ukránoknak”, és szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy Ukrajna ne legyen EU-tag, mert az „behozná a háborút” az unióba és „elvinné a pénzünket”.

A miniszter a budapesti békecsúcs előkészítésével kapcsolatban is nyilatkozott, visszautasítva azt az értelmezést, hogy Szergej Lavrov fellépése hiúsította volna meg a tervezett Trump–Putyin-találkozót. Állítása szerint Marco Rubio és Lavrov egyeztetései után az előkészítés folytatásában állapodtak meg, a cél egy megállapodással záruló csúcs.

Médiaszabadság, pártadatszivárgás

Szijjártó nem lepődött meg a Szabad Európa magyar nyelvű szolgálatának megszüntetésén, és ironikusan úgy fogalmazott: „csodálkozik” azon, hogy az amerikai kormány nem finanszíroz „nyíltan kormányellenes” médiumot. A Tisza Párt adatbázis-kiszivárgásával összefüggésben „óriási nemzetbiztonsági és szuverenitási kockázatról” beszélt, és azt állította, hogy magyar állampolgárok adatai kerültek ukrán kézbe; szerinte ez „óriásbotrány”, amelyért bocsánatkérést vár.

Hirdetés