A szejm felfüggesztette Ziobro mentelmi jogát, az előzetest is támogatta

Forrás: Attila Husejnow/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Péntek este a lengyel törvényhozás döntése utat nyitott az eljárás folytatásához a volt igazságügyi miniszter ügyében. A szavazáson jelentős többség állt az ügyészi indítvány mellé, miközben az ellenzéki PiS és szövetségesei politikai indíttatásról beszélnek. A következő lépésben bíróság mérlegelheti a kényszerintézkedést és az orvosi szempontokat.

A lengyel parlament alsóháza péntek este megvonta Zbigniew Ziobro ellenzéki képviselő, volt igazságügyi miniszter mentelmi jogát, és hozzájárult a politikus előzetes letartóztatásához is. A döntés megnyitja az utat a büntetőeljárás előtt, amelyben a vádhatóság 26 bűncselekmény gyanúját rója a korábbi tárcavezető terhére. A gyanú szerint Ziobro hivatali visszaélést követett el, a tárcához tartozó Igazságosság Alap pénzeit politikai célokra használtatta fel, és „szervezett bűnözői csoportot” hozott létre és irányított. A hatóságok azt is vizsgálják, hogy a pénzekből izraeli Pegasus kémszoftvert is beszereztek.

A mentelmi jog felfüggesztésére és az előzetes letartóztatásra irányuló indítványt október végén nyújtották be. A főügyész és igazságügyi miniszter, Waldemar Żurek a kockázatok között az eljárás akadályozását, a szökést és a bizonyítékok befolyásolását említette, kiemelve: Ziobro hónapok óta Magyarországon tartózkodik. A lengyel sajtó szerint az ügyben – szükség esetén – európai elfogatóparancs is szóba kerülhet.

A szejmben a kormánypárti többség a vádhatóság kérelmét nagy arányban támogatta; a letartóztatást a PiS mellett a Konföderáció több jelen lévő képviselője ellenezte. A vita elején Michał Wójcik (PiS) azt javasolta, vegyék le a napirendről a szavazást, hivatkozva egy onkológus szakvéleményre Ziobro kezeléséről, ám Szymon Hołownia házelnök elutasította a kezdeményezést, jelezve: a letartóztatásról úgyis a bíróság dönt, amely figyelembe veszi az egészségi állapotot. A főügyészség közlése szerint az onkológiai szakvélemény alapján a szükséges eljárási cselekmények – megfelelő ütemezéssel – lefolytathatók.

Ziobro – aki a voksolás idején is Budapesten volt – a TV Republika adásában politikai leszámolásnak nevezte az eljárást, és azzal vádolta Donald Tusk kormányát, hogy „kisajátította” az igazságszolgáltatást. A korábbi miniszter azt állítja, hogy az ügy az ellenzék elleni bosszúhadjárat része. A kormányfő viszont korábban úgy fogalmazott: Ziobrónak Lengyelországban kell megvédenie jó hírnevét, és „nem küld kommandósokat Budapestre”, az ügyészek a jogszabályok szerint járnak el.

Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke bírálta az ügyészséget és a Tusk-kormány változtatásait, „törvényellenesen működő csoportnak” nevezve az intézményt. A kormányoldal szerint viszont a lépések a jogállami normák helyreállítását szolgálják, a Ziobróval kapcsolatos ügy pedig az Igazságosság Alap forrásainak felhasználásáról szóló, hónapok óta tartó vizsgálatok logikus folytatása.

A következő lépésben az ügyészség kezdeményezésére a bíróság dönthet az előzetes letartóztatás elrendeléséről. Amennyiben Ziobro továbbra is külföldön tartózkodik és nem működik együtt, a lengyel hatóságok uniós jogi eszközökhöz – így az európai elfogatóparancshoz – nyúlhatnak.

Hirdetés