Török elfogatóparancs Netanjahu és 36 tisztségviselő ellen

Forrás: Anna Moneymaker/Getty Images

Az isztambuli ügyészség 37 személy — köztük Benjamin Netanjahu — ügyében rendelt el eljárást a gázai események kapcsán. A lépést Ankara a civil célpontok elleni támadásokkal indokolja, míg Izrael politikailag motivált akciónak tartja a döntést. A gyakorlati következmények egyelőre bizonytalanok a kiadatási megállapodás hiánya miatt.

Az isztambuli főügyészség pénteken közölte: összesen 37 izraeli tisztségviselő – köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Israel Katz védelmi miniszter, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Eyal Zamir vezérkari főnök – ellen adott ki elfogatóparancsot népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával a Gázai övezetben történtek miatt. A közlemény szerint a vádlottak „szisztematikusan” követték el a bűncselekményeket. A török hatóságok nem hozták nyilvánosságra a teljes névsort. 

A lépés hátterében többek között a március 21-én felrobbantott, Törökország által épített török–palesztin barátsági kórház esete is szerepel; a török külügy hivatalosan is elítélte az épület megsemmisítését. Az izraeli hadsereg azt állította, a létesítményt harcosok használták. 

Izrael elutasította a vádakat. Gideon Sa’ar izraeli külügyminiszter PR-fogásnak nevezte a török döntést, és politikailag motiváltnak tartja az eljárást. 

Jogi következményei korlátozottak lehetnek: Izrael és Törökország között nincs kiadatási egyezmény, és Netanjahu törökországi utazása a jelenlegi helyzetben valószínűtlen. A fejlemények ugyanakkor egybeesnek azzal, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság már korábban elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen, ami nemzeti és nemzetközi jogi kockázatokat is növelhet. 

A térségben október 9-én részleges tűzszüneti megállapodás lépett életbe az Egyesült Államok – Donald Trump elnök – közvetítésével; a felek fogolycseréről és katonai lépések átütemezéséről egyeztek meg, de a tartós rendezés továbbra sem biztos. 

Hirdetés