Időarányosan kedvező, mégis tartós a központi költségvetés mínusza

Forrás: Nikolas Kokovlis/NurPhoto via Getty Images

Október végéig 3667,7 milliárd forintos mínuszt halmozott fel a központi alrendszer. A gazdasági tárca szerint a teljesülés időarányosan kedvező, miközben az állami kiadások – a kamatteherrel és a közszolgáltatási tételekkel együtt – tovább nőttek. Az év utolsó két hónapjában még jelentős mozgástér marad a kasszában.

Október végéig 3667,7 milliárd forintos hiányt halmozott fel az államháztartás központi alrendszere – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez a kormány által megemelt, 4774 milliárd forintos éves pénzforgalmi hiánycél 76,8 százaléka, vagyis a tárca értékelése szerint az időarányos 83,3 százalékos szinthez képest kedvezőbb a teljesülés. A havi egyenleg októberben 339 milliárd forint volt, amely a Portfolió összesítése szerint az elmúlt 24 év harmadik legnagyobb havi deficitje. A számok alapján az év utolsó két hónapjára bő 1100 milliárd forintnyi mozgástér marad a költségvetésben.

A központi alrendszeren belül a költségvetés hiánya 3616,2 milliárd forint, az elkülönített állami alapok 84 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 135,5 milliárdos hiányt mutattak. Az előző év azonos időszakához képest az adó- és járulékbevételek együttesen 8 százalékkal, ezen belül a fogyasztáshoz kötődő adók – például áfa és jövedéki adó – közel 9 százalékkal emelkedtek. A kamatkiadások október végéig 3785,6 milliárd forintot tettek ki, ami 587,1 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit; a növekedést elsősorban az eltérő kamatfizetési ütemezés és az államadósság-szerkezet változása magyarázza.

Kiadási oldal: energia, közlekedés, szociális ellátások

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított kiadás 2110,2 milliárd forint volt, 372,7 milliárddal több, mint egy éve. A növekményt részben a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjainak szerződéses átstrukturálása, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból teljesített kifizetések okozták. A lakossági rezsivédelmi kiadásoknál az eltérő ütemezés is felfelé tolta a kifizetéseket.

A szociális jellegű kiadások is nőttek: október végéig nyugellátásokra és nyugdíjszerű juttatásokra – a 13. havi kifizetésekkel együtt – 6072 milliárd forintot költött az állam, míg a gyógyító-megelőző ellátásokra 2413,8 milliárd forint jutott. A központi alrendszer októberi 339 milliárdos hiánya ugyan kedvezőbb az egy évvel korábbi 427 milliárdnál, de továbbra is jelentős havi mínusznak számít.

A kormány 2025-ben hivatalosan 4,1 százalékos ESA-hiánycéllal számol, ehhez igazította a pénzforgalmi hiánycélt is 4774 milliárd forintra. E cél módosítását a kabinet júniusban erősítette meg (az erről szóló sajtóbeszámolók alapján), ami a mostani októberi állapothoz képest nagyjából 1106 milliárd forintos év végi költekezési keretet implikál.

Bevételek és kockázatok

A bevételi oldalt a fogyasztási adók mérsékelt dinamikája tartja, miközben a kamatkiadások tartósan magas szinten maradnak. A korábbi hónapok hivatalos közléseiben a tárca rendre 8–10 százalék közötti adó- és járulékbevétel-növekedést jelzett, miközben a kamatteher évközi emelkedése – az adósság szerkezetéből és ütemezéséből fakadóan – tovább szűkíti a mozgásteret. A költségvetési pálya „orrnehéz” jellegére több piaci és sajtóelemzés is felhívta a figyelmet év közben, ami az év végi kontrolláltabb kifizetések szükségességét hangsúlyozza.

A friss adatok alapján a hiány időarányosan tényleg némileg kedvezőbben áll, mint a 12 hónapra vetített egyenletes lefolyás indokolná. Ugyanakkor a jelentős kamatkiadások, az energia- és közlekedési tételek megugrása, valamint a szociális kifizetések magas szintje miatt az év utolsó két hónapjában fegyelmezett kasszazárásra lesz szükség, ha a kormány tartani kívánja a megemelt pénzforgalmi hiánycélt. A kabinet kommunikációja szerint erre megvan a tér, de a tényleges évzárási kimenetelt az utolsó hetek kifizetési és bevételi folyamatai döntik el.

Hirdetés