Amerikai kutatás: nő az AI-adatközpontok környezeti terhe

Forrás: gorodenkoff/GettyImages

Amerikai kutatók friss modellje szerint az Egyesült Államokban terjedő AI-infrastruktúra jelentős szén-dioxid- és vízlábnyomot hagyhat. A szerzők ugyanakkor több, azonnal alkalmazható lépést is javasolnak: kedvezőbb telephelyek, tisztább árammix és hatékonyabb hűtés mellett a terhelés nagy része elkerülhető.

Az Egyesült Államokban gyorsuló AI-adatközpont-építési hullám környezeti terhei „megdöbbentő” mértéket ölthetnek – állapítja meg a Nature Sustainability-ben közölt friss kutatás. A Cornell Egyetem vezette csapat állami és iparági adatok alapján 2030-ig modellezte az AI-kapacitások bővülésének hatásait. 

A közép-forgatókönyv szerint 2024 és 2030 között az amerikai AI-adatközpontok éves szén-dioxid-kibocsátása 24–44 millió tonna lehet (ez 26–48 millió „rövid tonnának” felel meg), ami 5–10 millió új autó forgalomba állításával egyenértékű. A hűtés és az áramtermeléshez kapcsolódó vízigény évente 731–1125 millió köbméterre nőhet – nagyjából 6–10 millió amerikai háztartás teljes éves fogyasztásának megfelelően. 

A kutatók szerint mindez nem elkerülhetetlen: megfelelő telephely-választással (alacsonyabb vízstresszű, tisztább árammixű térségek), a villamosenergia-rendszer gyorsabb dekarbonizációjával és hatékonyabb hűtéssel a hatások érdemben mérsékelhetők. A tanulmány becslése szerint a kibocsátás kb. 73, a vízfelhasználás akár 86 százalékkal is csökkenthető a legkedvezőtlenebb pályához képest. 

A trendekre külön cikkek hívták fel a figyelmet: több iparági beszámoló szerint a nagy techcégek növekvő adatközpont-terhelése már most érzékelhető hatással van az energia- és vízmérlegekre, miközben a vállalatok saját fenntarthatósági jelentései is a fogyasztás emelkedését mutatják. 

Hirdetés