EP a nemi egyenlőségről: erősebb uniós kereteket sürgetnek

Forrás: Fabio Teixeira/Anadolu via Getty Images

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén jelentésben szorgalmazta, hogy uniós szinten kezeljék a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó főbb ügyeket – így a nemi alapú erőszakot, az egészségügyi ellátás egyenlő hozzáférését és a munkaerőpiaci különbségeket. Továbbá a képviselők azt is kezdeményezték, hogy a biztonságos és legális abortuszhoz való jog kerüljön be az EU Alapjogi Chartájába. A dokumentumot 310 igen, 222 nem és 68 tartózkodás mellett fogadták el. 

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a 2026–2030-as időszakra szóló új, átfogó nemek közötti egyenlőségi stratégiát. Ennek részeként azt kérik, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot, hogy a nemi alapú erőszakot – különösen a határokon átnyúló dimenziójú cselekményeket – az uniós bűncselekményi körbe sorolják, továbbá alakítsák ki a „beleegyezés hiányán” alapuló, harmonizált nemi erőszak fogalmát. A Parlament korábban is szorgalmazta a hozzájárulás-alapú definíciót a tárgyalásokon. 

A jelentés külön is kitér arra az igényre, hogy a nőgyilkosságot önálló bűncselekményként ismerjék el, illetve az idén elfogadott – a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni fellépést célzó – uniós irányelv végrehajtási iránymutatásaira. Az új jogszabály uniós minimumszabályokat állapít meg többek között a kényszerházasság és a női nemi szervek megcsonkítása tilalmáról, valamint a digitális bántalmazás egyes formáiról. 

Egészségügyi területen a képviselők sürgetik a nők körében aránytalanul gyakori betegségek célzott kezelését. Emellett azt is szeretnék, ha az EU jogi keretet hozna létre a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások teljes és egyenlő elérésére, ideértve a mentális egészséghez kapcsolódó ellátás javítását is. Az abortusz alapjogi szintre emelését a Parlament már 2024-ben is támogatta – a Chartát azonban csak tagállami egyhangúsággal lehet módosítani, ami politikai értelemben magas küszöb. 

A kül- és jogi keretekre is utalva a Ház felszólította a még nem csatlakozott tagállamokat az Isztambuli Egyezmény ratifikálására. Az EU 2023-ban maga is csatlakozott a nőkkel szembeni erőszakot megelőző és üldöző egyezményhez, amely 2023. október 1-én lépett hatályba az Unióra nézve. 

A foglalkoztatáspolitikában a nők munkaerőpiaci integrációját, a bér- és nyugdíjkülönbségek csökkentését, valamint több, már elfogadott uniós irányelv határidős végrehajtását sürgeti az EP. Ezek közé tartozik az „adekvát minimálbérekről” szóló irányelv, a bérek átláthatóságát előíró szabályok, a tőzsdei cégek igazgatóságaiban a nemi arányok javítását célzó előírások, valamint a szülők és gondozók munka-magánélet egyensúlyát támogató norma. 

A most elfogadott politikai állásfoglalás nem kötelező erejű, de a következő bizottsági ciklus számára iránymutatást ad. A konzervatív kritikák szerint az ilyen kezdeményezéseknek a szubszidiaritás elvéhez kell igazodniuk, különösen ott, ahol a tagállamok hatásköre elsődleges – például az egészségügyi szolgáltatások részletszabályozásában vagy az Alapjogi Charta módosításában, amelyhez továbbra is egyhangúság szükséges.

Hirdetés