Black Friday: valós leértékelés vagy trükkös árkommunikáció?

Forrás: Liao Pan/China News Service/VCG via Getty Images

A november végi vásárlási időszakban a látványos százalékok mögött gyakran trükkös árképzés áll. A 30 napos árközlési szabály, a tudatos összehasonlítás és a 14 napos indokolás nélküli elállás ismerete segít abban, hogy valóban jól járjunk. A hatóságok higgadt, körültekintő döntésekre ösztönzik a vásárlókat.

Az idei Black Friday november 28-ára esik, a nagy kedvezményekkel hirdetett időszak pedig már hetek óta tart. A vásárlási láz ugyan csábító, de a hatóságok ismét óvatosságra intenek: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén is felhívta a figyelmet a megtévesztő árleszállítási trükkökre, és tudatos döntésekre buzdítja a fogyasztókat. A GVH szerint továbbra is gondot okozhat a mesterségesen megemelt „eredeti” ár, a csaliként hirdetett, valójában alig elérhető termék, vagy a sürgető üzenetek („már csak pár darab”, „az ajánlat 10 perc múlva lejár”). A hatóság egyúttal jelzi: a versenyt érdemben érintő kereskedői gyakorlatokkal kapcsolatban továbbra is lehet bejelentést tenni. 

Mit ír elő a jog a leárazásoknál?

A „30 napos szabály” lényege, hogy minden bejelentett árengedménynél fel kell tüntetni az adott termékre az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat. Ezt tekinti a jogszabály a „korábbi árnak”, ehhez kell viszonyítani a kedvezmény mértékét is – vagyis a %-os leárazás nem a tegnapi, hanem a 30 napos időszak legalacsonyabb áráról „indulhat”. 

Van kivétel: ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a kereskedő a legalább 15 napos időszak legalacsonyabb árát köteles megadni; a szabály nem vonatkozik a romlandó vagy rövid ideig eltartható árukra. Ezeket a részletszabályokat a magyar árjelzési rendelet rögzíti. 

Forrás: David Dee Delgado/Getty Images

Hat praktikus tanács a tudatos vásárláshoz

• Gondolja át, kell-e a termék. Az impulzusvásárlást a kereskedők sürgető üzenetekkel, visszaszámlálókkal ösztönzik – ezekre különösen érzékeny időszak a Black Friday. 
• Használjon ár-összehasonlító forrásokat, és nézze meg, mennyi volt a termék az elmúlt hetekben. A látványos %-ok mit sem érnek, ha a „bázisárat” előtte felhúzták. 
• Figyelje a teljes fizetendő összeget: szállítás, utánvét, kiterjesztett garancia, kiegészítők – mind növelhetik a végösszeget. 
• Ellenőrizze a webáruház értékeléseit és elérhetőségét. Csak ötcsillagos „vélemények” gyanúsak lehetnek; ügyfélszolgálat és valós cím nélkül ne vásároljon. 
• Olvassa el az ÁSZF-et és a visszaküldési feltételeket. Az online vásárlásokat az EU-szabályok szerint általában 14 napos indokolás nélküli elállási jog védi – ennek menete, költségei és kivételei (pl. felbontott higiéniai termék, egyedileg gyártott áru, digitális tartalom) az ÁSZF-ben is szerepelnek. 
• Probléma esetén jelezzen. A versenyt érintő, rendszerszintű „kamuakciókat” a GVH-nál, az egyedi fogyasztóvédelmi ügyeket a kormányhivataloknál lehet bejelenteni. 

Elállási jog: biztonsági háló online vásárlásnál

Internetes rendelés esetén – néhány kivételtől eltekintve – a fogyasztó 14 naptári napon belül elállhat a szerződéstől. A határidő rendszerint a termék átvételét követő napon indul; az elállás tényét elég egyértelmű nyilatkozatban közölni. Ha a kereskedő nem tájékoztat megfelelően az elállási jogról, a határidő akár 12 hónappal is meghosszabbodhat. 

Mikor érdemes a hatósághoz fordulni?

Ha ugyanaz a kereskedő sorozatosan él megtévesztő árkommunikációval (például a 30 napos szabály megszegése, hamis „listárak”), az érintheti a piaci versenyt, ezért a GVH vizsgálhatja. A fogyasztóknak szóló tájékoztató szerint ilyen ügyekben bárki jelzéssel élhet a versenyhatóságnál. 

Hirdetés