Mi áll a fiatal felnőttek daganatos eseteinek ugrása mögött?

Forrás: golubovy/GettyImages

Az Y-generáció egészségterhei látványosan nőnek: a korai daganatok előfordulása világszerte megugrott. A háttérben többnyire befolyásolható tényezők állnak – a helytelen táplálkozástól és az alkohol fogyasztástól a kevés alváson át az „örök vegyi anyagokig”. A tudatos megelőzés és a célzott szűrések ténylegesen mérsékelhetik a kockázatot.

Az Y-generáció – vagyis a milleniálok – az első olyan korosztály, amely statisztikailag nagyobb kockázattal néz szembe rosszindulatú daganatokkal, mint a szüleik. A 18–49 évesek körében 1990 és 2019 között 79 százalékkal nőtt a korai rákok előfordulása világszerte, miközben a halálozás is emelkedett. A jelenséget a kutatók nem örökletes okokkal, hanem leginkább környezeti és életmódbeli tényezőkkel magyarázzák. 

Elhízás és táplálkozás: a kockázat már gyermekkorban épül

Az elhízás világszerte gyorsult: 2022-ben több mint 390 millió 5–19 éves gyerek és fiatal volt túlsúlyos. A trend 1990 óta több mint megduplázódott ebben a korcsoportban. A súlytöbblet ráadásul felnőttkorra is kimutathatóan növeli a vastagbélrák kockázatát – egy metaanalízis szerint a magas gyermekkori testtömeg-index a férfiaknál 39, a nőknél 19 százalékos kockázatemelkedéssel jár későbbi CRC esetén. 

A nemzetközi adatok alapján a korai (50 év alatti) daganatok közül a legnagyobb teher a mell-, a tüdő-/hörgő-, a gyomor- és a vastagbélrákhoz köthető – ezeknél a táplálkozási minták, a feldolgozott élelmiszerek aránya és az energiamérleg tartós felborulása meghatározó. 

Alkohol: egyértelmű rákkeltő

Az alkoholt a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 1-es csoportú karcinogénnek sorolja, az etanol lebomlásakor keletkező acetaldehid pedig közvetlenül károsítja a DNS-t. A biológiai mechanizmus mára jól ismert. 

A fogyasztási minták generációnként eltérhetnek: friss vizsgálatok szerint a fiatalabb felnőttek ritkábban isznak, de alkalmanként nagyobb mennyiséget, míg az idősebbek összességében gyakrabban fogyasztanak alkoholt. A közegészségügyi üzenet ettől még ugyanaz: a mértékletes vagy nulla fogyasztás csökkenti a rákterhet. 

„Örök vegyi anyagok” a korsóban? – PFAS és daganatok

A per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS) tartósan jelen vannak a környezetben, és összefüggésbe hozhatók a here- és veserák emelkedett kockázatával. Új, kismintás amerikai mérés több kereskedelmi sörben is kimutatott PFAS-t, ami ugyan nem ok-okozati bizonyíték, de jelzi: a kitettség forrásai hétköznapiak is lehetnek. 

Alváshiány, képernyőfény és a melatonin

A milleniálok és a Z-generáció alvásideje rövidebb, az esti képernyőhasználat pedig rontja az alvásminőséget. A mesterséges fény éjszaka csökkenti a melatoninszintet, megzavarja a cirkadián ritmust – olyan útvonalakat, amelyek érintik a sejtosztódást és a DNS-javítást. A bizonyítékok alapján a késő esti erős (különösen kék spektrumú) fényexpozíció összefügg a daganatok bizonyos típusaival; a melatonin onkosztatikus szerepét több áttekintés is alátámasztja. 

Stressz és „hormonvihar”

A tartós, kezeletlen pszichés terhelés növeli az összhalálozást és több ok-specifikus halálozást is; a biológiai stressz markerei (például a hajban mért kortizol) daganatok incidenciájával is kapcsolatba hozhatók. A stressz-zavarokhoz társuló többletkockázat a diagnózist követő első évben a legerősebb. 

Gyakoribb gyógyszerszedés: vitatott, de nem elhanyagolható jelzések

A fiatal felnőttek körében több a rendszeres gyógyszerszedő. Epidemiológiai adatok összefüggést jeleznek a tartós paracetamol-használat és a májrák kockázata között, ám az ok-okozat nem bizonyított. Hasonlóan megosztó a protonpumpa-gátlók (PPI) és a gyomorrák kapcsolata: egyes metaanalízisek kockázatemelkedést találnak, mások nem; óvatosság, indokoltsági felülvizsgálat indokolt. Az antibiotikumok esetében több elemzés kis mértékű, dózisfüggő kockázatnövekedést írt le a vastagbél-/végbéldaganatokra, de friss adatok nem találnak egységes mintázatot. 

Mi jön 2050-ig?

A WHO rákügynöksége szerint 2022-ben 20 millió új daganatot diagnosztizáltak; 2050-re 35 millióra nőhet ez a szám – 77 százalékos ugrás. A fő hajtóerők: a népesség öregedése és növekedése, valamint a megelőzhető kockázati tényezők – dohányzás, alkohol, elhízás. 

Hirdetés