Orbán: Európa háború küszöbén, Magyarország a békét keresi

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Az első Háborúellenes Gyűlés nyilvános beszélgetésén a miniszterelnök a médiáról, a biztonsági kockázatokról és a nemzeti érdek elsődlegességéről beszélt. Úgy látja, a konfliktus szereplői jelenleg nem törekednek megegyezésre, ezért Magyarország számára a kimaradás esélyének növelése és a pénzügyi védelem megerősítése a kulcs.

Háborúellenes Gyűlést tartottak november 15-én, szombaton a Digitális Polgári Körök. A győri eseményen Orbán Viktort Váczi Gergely kérdezte egy nyilvános beszélgetésen.  A kormányfő szerint „háborúellenes gyűlést akkor kell tartani, ha veszély van”, és ma „Európában háborús veszély van, a kontinens a háború küszöbén áll”. Arra a felvetésre, hogy a jobboldal „kisajátítja-e a békét”, úgy reagált: a megbélyegzés a kommunista időkből maradt beteges beidegződés, amelyet vissza kell szorítani. A miniszterelnök hangsúlyozta: csak a magyar érdeket képviseli.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Orbán három kérdést emelt ki: jelent-e fenyegetést a konfliktus a magyarok életére (szerinte igen), teremthet-e Magyarország önállóan békét (szerinte nem), és ha Európa nem tér „józan észre”, ki tudunk-e maradni a háborúból. Úgy fogalmazott: ez az a kérdés, „amivel fekszem és kelek”. Történelmi példaként felidézte: a magyarok kétszer is ki akartak maradni a nagy európai háborúkból, mégsem sikerült; a 2030-ig tartó években ezért különösen fontos az erős, szuverén döntéshozatal.

A békeperspektívákról szólva a miniszterelnök azt mondta, a háborúzó felek jelenleg nem akarnak békét. Felidézte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tavalyi beszélgetését, és állította: volt titkos-orosz–ukrán egyeztetés is, amely a NATO-csatlakozás elhalasztásáról és területi kérdésekről szólt, de – Orbán szerint – angolszász nyomásra elutasították. 

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Felidézte, hogy az Egyesült Államok elnökével a szankciók magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélt, és azt kérte: a magyar ellátásbiztonságot ne érje aránytalan hátrány. Elmondása szerint megértést tapasztalt, mert a cél nem a magyar háztartások terheinek növelése volt. A migrációt pedig olyan kihívásnak nevezte, amiből „nem tudunk kimaradni”, ezért védekezni kell. 

Orbán a magyar gazdasági-történeti helyzetet Trianon örökségével magyarázta: szerinte a trianoni döntés „életképtelen” pályára kényszerítette az országot, ezért van szükség pénzügyi „védőpajzsra”, amely békeidőben „nem fáj semmibe”, de krízisben használható. Trianon kapcsán a miniszterelnök korábban is a nemzeti összetartozást és a túlélés küzdelmét hangsúlyozta nyilvános megszólalásaiban.

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor szerint a külföldről finanszírozott sajtó „nem szuverén”, ezért velük „nem kell beszélgetni”, ugyanakkor kitiltást nem tart szükségesnek. Hangsúlyozta: nemzeti szuverenitás kérdésében nem ismer tréfát. A miniszterelnök úgy vélte, a magyar közéletben „megbélyegzéses játék” maradt vissza a kommunista időkből. Példaként az amerikai pártrendszert említette: ott sem állítja senki, hogy a demokrácia kizárólagos tulajdona volna egy pártnak.

Hirdetés