Vizsgálat indult a szarajevói „emberszafari” ügyében

Forrás: Derek Hudson/Getty Images

Milánóban hivatalos eljárás indult annak tisztázására, volt-e szervezetten fizetős embervadászat a boszniai háború alatt. A nyomozást egy dokumentumfilm és tanúvallomások lendítették előre, miközben veteránszervezetek tagadják a vádakat. A hatóságok célja, hogy az események felelőseit és körülményeit egyértelműen azonosítsák.

Harminc évvel a boszniai háború lezárulta után a milánói ügyészség vizsgálatot indított annak kiderítésére, szerveztek-e és kiknek „emberszafarit” az 1992–1996 közötti szarajevói ostrom idején. Az eljárást Alessandro Gobbi ügyész vezeti; a feljelentést a milánói újságíró-író, Ezio Gavazzeni tette, akinek gyűjtéseiben több tanúvallomás is szerepel az állítólagos „hétvégi mesterlövészekről”. A gyanú szerint jómódú külföldiek – köztük olaszok – nagy összegeket fizettek azért, hogy civilekre lőhessenek a boszniai szerb állásokból. A boszniai szerb veteránszervezetek tagadják az állításokat.

A botrány 2022-ben kapott új lendületet Miran Zupanič Sarajevo Safari című dokumentumfilmje nyomán, amelyben egy beazonosíthatatlanná tett, korábbi közvetítő és szemtanúk beszélnek a történtekről. A film állításai heves vitát váltottak ki Boszniában.

A háborús bűnök feltárásával foglalkozó szarajevói egyetemi intézet kutatója, Zilha Mastalić-Košuta szerint az ostrom idején több mint 300 mesterlövész tevékenykedett a város körül; a mesterlövészek 225 civilt öltek meg, köztük 60 gyermeket. Ezek a számok a mostani olasz eljárásban is hivatkozási pontok.

Szarajevó ostroma 1425 napig tartott – a modern európai történelem egyik leghosszabb városostroma –, több mint tízezer ember életét követelve. A vizsgálat célja, hogy azonosítsa: volt-e szervezett „embervadászat” és kik a felelősei.

Hirdetés