Több pénz, vagy hatékonyabb költés? – Vita az új, 2 ezermilliárdos uniós keretről

Forrás: Anadolu /GettyImages

Az Európai Bizottság ambiciózus költségvetési (MFF) terveivel szemben megerősödött a gyakran fukarok néven emlegetett informális csoport, amelyhez ezúttal Franciaország és Belgium is csatlakozott. Megkezdve a 2028–2034-es keret plafonjának lefelé faragását. A nettó befizető országok, hivatkozva a közös adósság törlesztésére és saját költségvetési szorításaikra, elutasítják a tagállami befizetések növelését és a hitelfelvétel bővítését. A vita tétje a 2 ezermilliárd eurós keret nagysága, valamint a források hatékonyabb elosztása a versenyképesség, a védelem és a külső fellépés javítása érdekében.

Az Európai Parlament után a tagállamokat tömörítő Tanács is megkezdi álláspontjának finomítását a 2028–2034-es uniós költségvetésről (MFF). Bár Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyáron ambiciózus keretet vázolt fel, a hagyományosan takarékos országok – Ausztria, Hollandia és Svédország – ezúttal Franciaországgal és Belgiummal kiegészülve próbálnának gátat szabni a büdzsé bővítésének. A csoport miniszteri szintű egyeztetését Ausztria és Svédország szervezi; a meghívottak között Németország, Finnország és Írország is szerepel. Dánia ezúttal megfigyelőként vesz részt – szerepe az utóbbi időben amúgy is lazult. 

Kezdődnek a közös adósság törelsztései

A vita tétje nem kicsi: a Bizottság 1,98–2,0 ezermilliárd eurós, a GNI 1,26%-ának megfelelő keretet javasolt, új bevételi lábakkal és egyszerűsített programstruktúrával. A javaslat a versenyképesség, a védelem és a külső fellépés megerősítését emeli ki, miközben 2028-tól megkezdődnek a Covid-válság idején vállalt közös adósság törlesztései is.

A „fukarokhoz” több nettó befizető is közeledik – részben saját, feszes költségvetési helyzetük miatt. Németország, Hollandia és Svédország már jelezte: sem a közös hitelfelvétel bővítését, sem a tagállami befizetések növelését nem támogatja. Ez a tárgyalásokat eleve alacsonyabb induló plafonhoz köti.

A fukarok szigorúbb feltételeket követelnek

A „fukarok” (takarékos országok) az EU-ban informális csoport, eredetileg Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotja, időnként Finnországgal kiegészülve. A szigorú költségvetés, az alacsonyabb MFF-plafon és a közös eladósodás bővítésének elutasítása mellett érvelnek. Rendszeresen szigorúbb feltételeket és hatékonysági elvárásokat követelnek az uniós kifizetéseknél. A „fukarok” kifejezés kissé pejoratív, ezért gyakran „takarékos országokként” hivatkoznak rájuk.

Közben az Európai Bizottság az MFF-szerkezet átalakításával is érvel: a kohéziót, agráriumot és társadalompolitikai eszközöket nemzeti-regionális „Partnerségi Tervekbe” szervezné, külön versenyképességi alappal. A cél az átfedések csökkentése és a rugalmasabb reagálás – a Tanács és a Parlament viszont a részletekben keresi az egyensúlyt. A döntéshez a tagállami egyhangúság és az EP-hozzájárulás is kell, reálisan 2027 végére kell lezárni az alkut, hogy 2028. január 1-jén életbe léphessen az új keret.

Erősödhet a takarékos blokk?

A mostani viták fókuszában a külső fellépésre (Ukrajna, bővítés, „Global EU”) és az adminisztrációra fordítható sorok állnak. A Bizottság 1.26%-os bruttó kerete amúgy is „szűkül”, mert a helyreállítási alap törlesztése érdemi mozgásteret köt le – ez tovább erősíti a nettó befizetők érvrendszerét a fegyelmezett költekezés mellett. A frakciókban és a tagállamoknál egyre hangosabb üzenet: nem feltétlen több pénz kell, hanem a meglévő források hatékonyabb elköltése.

Politikai realitás, hogy a tárgyalások a végső határidő közeléig húzódhatnak. A Bizottság csomagja ugyan „erősebb Európát” ígér, de a tagállami költségvetési szorítás, a védelempolitikai feladatok és a gazdasági lassulás egyaránt lefelé húzzák a számokat. A következő hetekben dől el, mennyi tagállamot tud maga mellé állítani a „takarékos” blokk – és hogy az EP mennyire tudja megőrizni a kohéziós és agrárkeretek súlyát az új feladatokkal szemben.

Hirdetés