Putyin kivonulást követel, Kijev nem ad át területet

Forrás: Contributor/Getty Images

Oroszország a harcok leállítását az ukrán erők kivonulásához köti, amit Kijev egyértelműen visszautasít. Közben amerikai közvetítéssel békejavaslat körvonalazódik, Orbán Viktor moszkvai tárgyalásain pedig az energia és a béke kérdései egyszerre kerülnek elő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kirgizisztáni látogatásán közölte: Oroszország csak akkor állítja le az ukrajnai offenzívát, ha az ukrán erők elhagyják azokat a területeket, amelyeket Moszkva sajátjának tekint. Ellenkező esetben „katonai eszközökkel” foglalják el ezeket a térségeket. Putyin ezzel párhuzamosan arról is beszélt, hogy a Washington által körvonalazott béketerv kiindulási alap lehet, de szerinte bármilyen megállapodás területi engedményeket feltételezne Ukrajna részéről. A kijelentések egyértelműen ultimátumot jelentenek, amelyek a harcok folytatását helyezik kilátásba Kijev engedékenysége híján. 

Kijev üzenete: nem lesz területátadás

A fenyegetésre az ukrán vezetés azonnal reagált. Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke leszögezte: amíg Zelenszkij az államfő, Ukrajna nem mond le egyetlen területéről sem, és nem ír alá olyan dokumentumot, amely szuverén ukrán föld átadását jelentené. Kijev álláspontja változatlan: nincs területcsere, a tárgyalások feltétele az orosz csapatok visszavonása. 

Amerikai békekeresés és a Witkoff-küldetés

Közben a Kreml megerősítette: Steve Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja a jövő héten Moszkvába utazik, hogy egyeztessen a békefolyamat részleteiről. A megbeszélésekről szóló hírek szerint egy – kiszivárgott – többpontos tervezet kerül az asztalra, amelynek több eleme (például az ukrán területi engedmények és a nyugati katonai jelenlét tilalma) Kijev számára elfogadhatatlan. 

Orosz hadműveleti állítások, ukrán cáfolatok

Az orosz elnök a fronthelyzetet illetően is sikerekről számolt be, többek között donyecki előrenyomulást és bekerítéseket emlegetve. A kijelentéseket ukrán részről rendszerint vitatják, és továbbra is a védelem megszilárdításáról beszélnek. Független megerősítés hiányában ezeket az állításokat érdemes fenntartással kezelni. 

A közeljövő a diplomáciai csatornák intenzívebb használatát ígéri, ugyanakkor Putyin feltételei és Kijev elutasítása között ma nincs átfedés. A következő napokban kulcsfontosságú lehet, milyen konkrétumok derülnek ki az amerikai közvetítésű javaslatról, és történik-e bármilyen elmozdulás a fronton vagy a tárgyalóasztalnál. Az európai biztonság szempontjából mindezek a fejlemények egy irányba mutatnak: tartós béke csak az állami szuverenitás és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával képzelhető el – enélkül minden „tűzszünet” legfeljebb átmeneti nyugalmat hozhat. 

Hirdetés