Ezek voltak a GDP motorjai a harmadik negyedévben

Forrás: BlueRed/Danilo Donadoni/REDA/Universal Images Group via Getty Images

A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint 2025 harmadik negyedévében mérsékelt éves bővülést mutat a magyar gazdaság, miközben a negyedéves dinamika megállt. A teljesítményt főként a szolgáltatások tartották fenn, az ipar és a mezőgazdaság gyengébb eredménye fékezte a növekedést.

A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint 2025 III. negyedévében a magyar GDP volumene a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján is 0,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát, miközben az előző negyedévhez képest gyakorlatilag stagnált a gazdaság teljesítménye. 

Termelési oldal: ipari visszafogottság, élénk építőipar és szolgáltatások

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 2,6%-kal nőtt, míg az ipar 1,7%-kal zsugorodott; ezen belül a feldolgozóipar 0,8%-os visszaesést mutatott. A visszaeséshez a közúti járműgyártás járult hozzá leginkább, az ipari mérséklődést a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása fékezte. A mezőgazdaság 6,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szolgáltatások összességében 1,5%-kal bővültek: a pénzügyi-biztosítási ágazat 3,8%-kal, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3,0%-kal, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek, valamint az oktatás egyaránt 2,9%-kal emelkedtek. 

A 0,6%-os éves GDP-bővüléshez a szolgáltatások 0,9 százalékponttal járultak hozzá, ezen belül a szakmai szolgáltatások és a kereskedelem egyaránt 0,2 százalékpontot adtak. Az építőipar 0,1 százalékponttal segítette a növekedést, míg az ipar –0,3, a mezőgazdaság –0,2 százalékponttal fogta vissza a teljesítményt; a termékadók–támogatások egyenlege +0,1 százalékponttal emelte a GDP-t. 

Felhasználási oldal: élénkülő háztartási fogyasztás, gyengébb beruházás

A háztartások tényleges fogyasztása 1,9%-kal nőtt; a legnagyobb tétel, a háztartások fogyasztási kiadása 2,6%-kal emelkedett, a belföldön realizált fogyasztás 3,2%-kal bővült. A hazai kiadások volumene minden főcsoportban nőtt (tartós: +8,2%, féltartós: +4,1%, nem tartós: +2,3%, szolgáltatások: +2,6%). A közösségi fogyasztás visszaesett, miközben a háztartásokat segítő nonprofit juttatások kismértékben emelkedtek. Összességében a végső fogyasztás 0,6%-kal nőtt. 

A beruházásoknál vegyes a kép: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, az építési beruházások mérséklődtek, a gép- és berendezésberuházások viszont emelkedtek. A bruttó felhalmozás ugyanakkor 11,5%-kal magasabb lett, így a felhasználási oldalon a belföldi felhasználás összességében 3,9%-kal bővült. 

Külkereskedelem: aktívum mellett romló volumendinamika

Folyó áron 1045 milliárd forintos külkereskedelmi aktívum alakult ki, de volumenben az export 0,6%-kal csökkent, az import 3,9%-kal nőtt. Az árukivitel 0,8%-kal esett vissza, a behozatal 6,5%-kal emelkedett; a szolgáltatásexport 0,8%-kal, az import 7,4%-kal zsugorodott. A külkereskedelmi egyenleg összességében 3,3 százalékponttal lassította a GDP-t. 

Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a III. negyedévben negyedéves alapon a mezőgazdaság +1,0%, az ipar és a szolgáltatások egyaránt +0,3% teljesítményt mutattak, az építőipar viszont 4,0%-kal esett vissza. 2025 első három negyedévében a GDP a nyers adatok szerint 0,3%, a kiigazított mutató szerint 0,2% pluszban áll 2024 azonos időszakához képest. 

Hirdetés