Kormányzati lépések: a kamionforgalom vissza az autópályákra

Forrás: Sebastian Kahnert/picture alliance via Getty Images

A kormány átfogó intézkedéscsomaggal a négysávos úthálózatra terelné a teherforgalmat, csökkentve a településeket terhelő zajt és kockázatokat. A csomag része a díjszintek emelése, a visszatartóbb szankciók és egy országos súlykorlátozási program, amely 2026. január 1-től lép életbe.

A kormány átfogó intézkedéscsomagot fogadott el, amely 2026. január 1-től lép hatályba, és elsődleges célja, hogy a teherforgalmat a négysávos, gyorsforgalmi úthálózatra terelje. A tárca indoklása szerint a lakott területeken átvezető fő- és mellékutakon a kamionforgalom aránytalanul sok, súlyos—több esetben halálos—balesetet okoz; ezzel szemben az autópályákon az irányonként elválasztott pályatestek és a helyi forgalom elkerülése miatt kisebb a kockázat. A vidéki települések számára a lépés a közlekedésbiztonság javulása mellett kézzelfogható környezeti és zajterhelés-csökkenést ígér.

Útdíjemelés és egységesebb bírságrendszer

A csomag több, egymást erősítő elemből áll. Emelkednek a tehergépjárművekre érvényes, megtett úttal arányos díjak: a gyorsforgalmi szakaszokon (J2–J5, M2–M3 kategóriák) a díjszint nő, a főutakon pedig a teherjármű-kategóriák (J2–J5) a gyorsforgalmi díjszinthez közelítenek. A szabályszegésekhez kapcsolódó közigazgatási bírságok is szigorodnak: a jogosulatlan úthasználat 0–120 perces sávjában 30 százalékos emelés jön, a „Korlátozott forgalmú övezet”, a „Súlykorlátozás” és a „Tehergépkocsival behajtani tilos” táblák megsértéséért a bírság 100 000 forintra nő a korábbi 47 000 forintról. A kormányzati háttérszámítások szerint az árazási ösztönzők 5–15 százalékos forgalmi átterelődést hozhatnak a főutakról az autópályákra, különösen ott, ahol a súlykorlátozás is életbe lép.

Országos súlykorlátozási program 2025 végéig

A végrehajtás része egy országos súlykorlátozási program is, 60 új helyszínnel. A táblák kihelyezése 2025 decemberéig befejeződik, az önkormányzatoktól és lakosságtól érkező új igények feldolgozása pedig 2026 márciusáig zárulhat. A cél, hogy a tranzitáló teherforgalom ne a díjmentes, szűkebb keresztmetszetű mellék- és főutakat terhelje, hanem a nagy teherbírású gyorsforgalmi hálózatot használja.

A kabinet várakozása szerint a díjemelés és a szigorúbb ellenőrzés többletbevételt hoz az államnak, amelyet az úthálózat fejlesztésére lehet fordítani. Az elmúlt három évben zajló, nagyléptékű gyorsforgalmi felújítások miatt a pályák műszaki állapota alkalmas a plusz teherforgalom fogadására—fogalmaz a minisztériumi közlemény.

Változás az üzemeltetésben: egy kézben az útdíj és az útüzemeltetés

Az intézkedéscsomag végrehajtását segíti, hogy 2026. január 1-től a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) közfeladatait a Magyar Közút veszi át, vagyis az útdíjszedés és az útüzemeltetés egy szervezethez kerül. A kormány szerint ez hatékonyabb működést és szorosabb ellenőrzési-ellenőrizhetőségi láncot eredményezhet. 

A teherjármű-díjak a jármű tengelyszámától és az úttípusától függenek. A HU-GO rendszerben a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek J-kategóriákba esnek: a 3 tengelyes járművek tipikusan J3, a négy- vagy többtengelyesek J4 (a szolgáltatók részletes útmutatókat adnak a besoroláshoz). A díjtételhez az is számít, hogy gyorsforgalmi útról vagy főútról van-e szó. 

Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár azzal indokolta a lépést, hogy az elmúlt 15 évben jelentősen bővült a négysávos hálózat, ezért indokolt a tranzitforgalom következetes terelése. A szaktárca szerint ezzel a magyar közlekedéspolitika a helyi közösségek védelmét és a forgalombiztonságot helyezi előtérbe, miközben a központi költségvetés is stabilabb forrásokhoz jut az utak fenntartására és fejlesztésére.

Hirdetés