Napokon belül leállhat a NIS pancsevói finomítója

Forrás: Baloncici/GettyImages

Az amerikai szankciók miatt a szerb kormány csak átmenetileg tudja fenntartani a többségi orosz tulajdonban lévő Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS pénzügyi működését, a pancsevói finomító le is állhat. A horvátországi szállítások akadoznak, az alternatív útvonalak drágább logisztikát igényelnek, a tulajdonosi háttér pedig tovább bonyolítja a helyzetet. A térségben magyar szerepvállalás is körvonalazódik.

Alekszandar Vucsics kedden közölte: az Egyesült Államok nem adott engedélyt a szerbiai NIS folytatólagos működésére, ezért Szerbia saját kockázatára csak a hét végéig biztosítja a vállalat fizetési tranzakcióinak lebonyolítását. A lépés célja, hogy a cég kifizesse a béreket és a beszállítókat; ezt követően napról napra döntenek a továbbiakról – jelezte az elnök. A NIS a helyi üzemanyagpiac csaknem felét adja, így a finomító leállása komoly ellátási zavarokat okozhat. A bejelentés összhangban áll a kedden megjelent nemzetközi híradásokkal is, amelyek szerint Belgrád ideiglenesen engedélyezi a NIS pénzügyi ügyleteit a hét végéig. 

Október 9. óta teljes a szankció érvényesítése

Az Egyesült Államok 2025. január 10-én jelentette be, hogy szankciós listára teszi a többségi orosz tulajdonban lévő NIS-t; a végrehajtást több haladék után október 9-én kezdték alkalmazni. A szankciók hatására a horvát JANAF – az Adria-kőolajvezeték üzemeltetője – közölte, hogy nem tudja folytatni a NIS ellátását, miután a szerb vállalat nem rendelkezik a szükséges amerikai engedéllyel. 

A horvát útvonal lezárása után Szerbia sürgősséggel alternatív importot szervezett, többek között Magyarország felől, de ez költségesebb és lassabb a szállítás. Budapest jelezte, hogy kész segíteni a téli ellátás biztosításában; a két ország közös terve egy új, 2028-ig elkészülő kőolajvezeték, amely akár évi 4–5 millió tonna nyersolajjal fedezheti Szerbia szükségletét. 

Orosz tulajdon, átrendeződő részvénycsomag

A NIS orosz többségi befolyása a szankciók fő indoka. 2025 elején a Gazpromnyefty 5,15 százalékos csomagot ruházott át a Gazpromra: előbbi részesedése 50 százalékról 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt; a szerb állam 29,87 százalékkal bír. Később a Gazprom ezt a hányadot leányvállalatához csoportosította. 

Lehetséges vevő: mozgolódik a Mol

A bizonytalan helyzet nyomán a magyar Mol is vizsgálja, szerezhet-e tulajdont a szerb olajcégben. A vállalat – a kormánytól függetlenül – tárgyal a lehetséges részesedésvásárlásról, ami segíthetne a szankciós kockázatok mérséklésében és a regionális ellátás stabilizálásában. Hivatalos döntés még nincs, de több forrás is megerősítette az érdeklődést. 

Ketyeg az óra

Vucsics figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok nem ad engedményt, napokon belül leállhat a pancsevói finomító. A NIS – amely több mint 300 töltőállomást üzemeltet – a szankciók miatt számos nemzetközi banki szolgáltatást sem ér el, ami a külföldi kártyás fizetéseket és a beszállítói kifizetéseket is akadályozza. A szerb kormány ezért ideiglenes mentőintézkedéseket hoz, miközben jogi eszközökkel is kész a tulajdoni viszonyok rendezésére, hogy elkerülje az üzemanyag-hiányt. 

Hirdetés