Brüsszel korlátozná a magyar vétójogot az orosz vagyon ügyében

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Az Európai Bizottság olyan jogi keretet készít elő, amely az EU-ban befagyasztott orosz állami eszközök – mintegy 140 milliárd euró, döntően a brüsszeli Euroclearban – terhére nyújtandó, úgynevezett „jóvátételi kölcsönt” tenne lehetővé Ukrajnának. A konstrukció szerint Kijev csak akkor törlesztene, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet; vagyis a kockázat az orosz vagyonokon ülne, nem az uniós adófizetőkön. A tervről a Bizottság e héten tesz részletes javaslatot. 

Belgium ugyanakkor továbbra is ellenáll: Brüsszel attól tart, hogy az Euroclear és a belga állam válna elsődleges jogi célponttá, ha a pénzeket később vissza kellene adni Moszkvának. A belga külügy és a kormányfő is inkább közös piaci hitelfelvételt javasol, kiszámíthatóbb és jogilag biztonságosabb útként. 

Politikai csavar: a vétójog korlátozása a szankciók megújításánál

A belga aggodalmak egyik gyökere, hogy ha a szankciók megújítása elakadna – például egy tagállami vétó miatt –, a „jóvátételi kölcsön” mögötti jogi alap meginoghatna. A Bizottság ezért a Szerződés 122. cikkére támaszkodva azt a megoldást vizsgálja, hogy a szankciók meghosszabbítását a jövőben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel fogadják el. Ezzel gyakorlatilag kiiktatnák az egyes tagállamok – köztük Magyarország – vétóját a hosszabbításnál. 

Bár az uniós korlátozó intézkedések külpolitikai döntései hagyományosan egyhangúságot igényelnek, a pénzügyi-gazdasági végrehajtásukat a Tanács cikkei már ma is minősített többséggel fogadják el. A mostani jogértelmezés ezt a mozgásteret terjesztené ki a megújításokra is, hivatkozva a közös gazdasági érdekekre és a rendkívüli helyzetre. 

Mi van a mérleg másik serpenyőjében?

Piaci szereplők és jogászok arra figyelmeztetnek, hogy a „reparációs kölcsön” a gyakorlatban konfiskációnak tűnhet, ami pénzügyi stabilitási és jogállami kockázatokat hordozhat, különösen egy, a globális pénzpiacokba szorosan bekötött klíringház esetében. Az Euroclear szerint egy rosszul kalibrált döntés „megrázhatja” a piacokat. 

Az Európai Parlament háttértanulmányai viszont úgy látják: a jelenlegi nemzetközi jogi korlátok mellett épp egy uniós „jóvátételi eszköz” – vagyis a most formálódó kölcsönmechanizmus – kínálja a legéletképesebb középutat a teljes elkobzás és a teljes tétlenség között. 

Magyar nézőpont: szuverenitás kontra uniós szolidaritás

A vétóra épülő egyhangúság megbontása új precedenst teremtene a külpolitikai szankciók megújításánál. Ez érzékenyen érinti a nemzeti szuverenitást és a demokratikus elszámoltathatóságot, különösen azokban a tagállamokban, amelyek szerint a háborús kockázatokat nem lehet korlátlanul közösségiesíteni. 

Hirdetés