Magyarország bíróságon támadná az orosz gáz kivezetését célzó EU-tervet

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

A kormány jogi lépéseket helyez kilátásba a RePower EU orosz gázkivezetését célzó javaslata ellen. Szerintük a terv növeli az árakat és gyengíti az ellátásbiztonságot, miközben a döntés minősített többséggel is átmehet az uniós fórumokon.

A magyar kormány jogi úton készül megtámadni az Európai Unió döntését, amely 2027-re kivezetné az orosz földgázt az uniós piacról. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „brüsszeli diktátumnak” nevezte az intézkedést, amely szerinte veszélyezteti Magyarország ellátásbiztonságát, háromszoros áremelkedést hozhat és tagállami hatásköröket vonna uniós szintre. A kabinet az Európai Unió Bíróságán lépne, amint a jogszabály végleges formában elfogadásra kerül. Magyarország mellett Szlovákia is az eljárás mérlegeléséről beszél, a két ország lépéseit összehangolnák. 

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói 2025 őszén politikai megállapodásra jutottak: új orosz gázszerződéseket 2026. január 1-jétől tiltanának, a meglévő kontraktusok pedig legkésőbb 2027 végéig (egyes változatok szerint 2028. január 1-jéig) futhatnak ki. Az LNG-tilalom korábban lépne életbe, míg a vezetékes gázra teljes kivezetési határidőt jelöltek meg. A csomag nem szankciós rendeletként, hanem belső piaci–energiapiaci szabályozásként halad, ezért minősített többséggel is elfogadható. 

Átmeneti mentességek és vészfék

A tervezet bizonyos átmeneti enyhítéseket tartalmaz: rövid távú ügyletek 2026 közepéig, hosszú távúak 2027 végéig élhetnek, továbbá ellátásbiztonsági válság esetén ideiglenes felfüggesztés kérhető. Minden tagállamnak nemzeti diverzifikációs tervet kell benyújtania, amelyekben bemutatják, miként váltják ki az orosz forrásokat. Az ellenőrzéshez származásigazolási és piacmonitoring-eszközöket is bevezetne a jogszabály. 

Budapest szerint „jogi csalás”, Brüsszel szerint szuverenitásnövelés

A magyar kormány érvelése szerint az energiaellátás tagállami kompetencia, a gázkivezetés pedig „szankció kereskedelempolitikai köntösben”, amihez elvileg egyhangúság kellene. Az uniós oldal ezzel szemben a REPowerEU-útitervre hivatkozik, amely a 2022-es háborús sokkra válaszul az orosz fosszilisektől való teljes leválást tűzte ki, és úgy véli: a fokozatos tilalom az ellátásbiztonságot, az ipari versenyképességet és a politikai szuverenitást erősíti, miközben a norvég, amerikai és más források, valamint a megújulók aránya nőtt. 

Mi következik a jogi fronton?

A Tanács pozíciójának jóváhagyása után a végső szövegről az EP-nek is szavaznia kell; a csomag a jelen állás szerint minősített többséggel átmehet. Budapest jelezte: a rendelet kihirdetését követően keresettel fordul Luxemburgba. A per kimenetelét a hatáskör-érvelés, a jogalap megválasztása és az arányosság vizsgálata befolyásolhatja. Közben több hírforrás szerint a magyar–szlovák koordináció is erősödik az ügyben. 

 Az EU politikai célja a 2027-es (egyes jogi szövegváltozatokban 2028. január 1-jei) orosz gázkivezetés, átmeneti védőkorlátokkal. Magyarország ezt ellátásbiztonsági és hatásköri okokból vitatja, és jogi útra tereli a konfliktust. A következő hetek az EP végszavazásáról és a tagállami felkészülési tervekről, a következő hónapok pedig a bírósági beadványról szólhatnak. 

Hirdetés