Új korszak jön? – Könnyítik a génszerkesztett növények útját az EU-ban

Forrás: David Butow/Corbis via Getty Images

Az uniós intézmények előzetes megállapodása új keretet ad a génszerkesztett növényeknek. A könnyített eljárás szerint egyes termékeknél nem lesz kötelező külön jelölés, miközben a vetőmagoknál megmarad a részletes tájékoztatás és a nyomon követhetőség. Támogatók versenyképességet és kevesebb vegyszert várnak, a bírálók a fogyasztói információt és a hosszú távú kockázatokat féltik.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalói előzetes politikai megállapodásra jutottak az úgynevezett új genomikai technikákkal (NGT) előállított növények lazább szabályozásáról. A keretrendszer lényege, hogy a „NGT-1” kategóriába sorolt, a természetes mutációt vagy hagyományos nemesítést utánzó módosítások ezentúl nem esnek a klasszikus GMO-szabályok alá, és – a vetőmag kivételével – külön jelölés nélkül kerülhetnek a polcokra. A döntésnek még formális jóváhagyásra van szüksége.

Mi változik a címkéken és a nyomon követhetőségnél?

Az új rendszer szerint a fogyasztói termékeken nem lesz kötelező NGT-jelölés, ugyanakkor a vetőmagok és más szaporítóanyagok címkézése megmarad, és nyilvános adatbázis is készül a fajtákról. Ezzel azok a szereplők, akik NGT-mentes ellátási láncot szeretnének, ellenőrizhetik a származást. A „NGT-2” körbe tartozó – összetettebb, például gyomirtó-toleranciát célzó – módosítások maradnak a jelenlegi GMO-eljárás és -címkézés hatálya alatt.

Az NGT-k – például a CRISPR– célzott, „mikrosebészeti” módosításokat tesznek lehetővé, idegen DNS bevitele nélkül is. Az uniós jogalkotó ezért különválasztja őket azoktól a régebbi GMO-technológiáktól, amelyeknél gyakran más fajból származó gént ültetnek be. A Bizottság álláspontja szerint az NGT-1 növények biztonsági profilja egyenértékű lehet a hagyományos fajtákéval, míg a többi NGT változatnál marad a kockázatértékelés.

Érvek mellette: klímaállóbb, kevesebb vegyszer

A támogató agrár- és élelmiszeripari szervezetek szerint a finomhangolt génszerkesztés gyorsabb és pontosabb nemesítést adhat, klíma- és kórokozó-ellenálló fajtákkal, kevesebb műtrágyával és növényvédőszerrel – ez különösen fontos a termelési költségek és az időjárási kockázatok emelkedésének idején. A Tanács is azzal érvel, hogy a technológiák 2001-ben még nem léteztek, és ma a fenntartható élelmiszer-ellátás szolgálatába állíthatók.

Környezeti szervezetek azzal bírálják az egyezséget, hogy meggyengíti a biztonsági ellenőrzést és a fogyasztói tájékoztatást, hiszen a bolti címke nem jelzi majd a génszerkesztés tényét. Több piaci szereplő ugyanakkor épp a nyomon követés kérdését tartja kulcskérdésnek a további tárgyalásokon, különösen az NGT-1 kategóriában. A követelés: legyen a teljes értékláncon átívelő, megbízható információáramlás.

Mit jelenthet ez a magyar termelőknek és vásárlóknak?

A lazítás elvben versenyképességi eszköz: ha kevesebb a kártevő- és aszálykár, az árakban is megjelenhet. Konzervatív szempontból ugyanakkor a fogyasztói döntés szabadsága kulcskérdés: a vetőmag-címkézés és a nyilvános adatbázis segítheti az NGT-mentes láncokat, de a bolti jelölés hiánya miatt a kereskedőknek és gyártóknak erősebb önkéntes átláthatósági megoldásokkal (például önkéntes címkézés, QR-kódos információk) érdemes élniük, hogy a tudatos vásárló egyértelmű tájékoztatást kapjon. 

Hirdetés