Jóvátételi hitellel segítené Kijevet az Európai Bizottság

Forrás: Thierry Monasse/Getty Images

Hét tagállam vezetője azt kéri, hogy az orosz állami eszközök hozamait és tagállami kezességet felhasználva új finanszírozási eszköz tartsa működésben Kijevet. A terv szerint a pénz több részletben érkezne, szigorú ellenőrzéssel, miközben a legnagyobb teher a német, francia és olasz államra jutna. Belgium álláspontja és az EKB jogi fenntartásai továbbra is kulcskérdések.

Ukrajna finanszírozási tartalékai az idei tavasz végére kimerülhetnek, ezért hét uniós ország – Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország – vezetője levélben kérte, hogy az EU gyorsítsa fel a befagyasztott orosz állami vagyon hozamainak felhasználását Kijev támogatására. A levél António Costa Európai Tanács-elnöknek és Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek szólt, és erkölcsi, valamint stratégiai érdekekre hivatkozva sürgeti a döntést. 

Két út a finanszírozásra: közös kötvény vagy jóvátételi hitel

Ursula von der Leyen asztalán két opció szerepel: új, közös uniós kötvénykibocsátás, illetve egy úgynevezett „jóvátételi hitel”, amely a befagyasztott orosz eszközökből származó hozamokra és azok intézményi kezelésére támaszkodna. A kötvényes megoldást Magyarország megvétózta; a jóvátételi konstrukció tárgyalása folyamatban van. 

A bizottsági előterjesztések alapján a jóvátételi hitel nagyságrendje 165 milliárd euró lehetne. A fedezet döntő része Belgiumban, az Euroclear központi értéktárnál zárolt orosz állami eszközökből származó pénzáramokhoz kötődik, kiegészítve a magánbankoknál tartott, szintén befagyasztott állami betétekkel. A belgiumi kitettség nagysága mintegy 185 milliárd euró, miközben további – nagyságrendileg tízmilliárdos – tételek más tagállamok pénzintézeteinél vannak. 

EKB-aggályok és a belga álláspont

A legnagyobb politikai és jogi akadály jelenleg az, hogy az Európai Központi Bank nem vállal „védőhálót” a hitelhez kapcsolódó kockázatokra, mert az a jegybank szerződéses mandátumába ütközhetne. Emiatt a tagállami garanciavállalás lehet a járható út, miközben Belgium – az Euroclearen keresztüli kiemelkedő kitettség miatt – továbbra is óvatos. 

Az egyeztetések egyik verziója szerint a garanciarendszer súlypontja a három legnagyobb tagállamra – Németországra, Franciaországra és Olaszországra – nehezedne. A részletek az uniós vezetők december közepi találkozóján konkretizálódhatnak; a belga fenntartások kezelése kulcskérdés marad. 

Mire menne a pénz, és hogyan ellenőriznék?

A forrásokat több részletben folyósítanák, a védelmi ipari kapacitások növelésére és a költségvetési hiány fedezésére. A kifizetésekhez szigorú átláthatósági és előzetes jóváhagyási feltételek társulnának, hogy csökkentsék a visszaélési kockázatokat, különös tekintettel a hadibeszerzésekre. 

Kijev 2026-os költségvetési terve 18,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, és több mint 2 billió hrivnya külső finanszírozást igényelne. A nemzetközi partnerek támogatása nélkül a polgári működési kiadások fedezése bizonytalan, ami indokolja az európai mechanizmusok felgyorsítását. 

Politikai kockázat: mikor lenne visszafizetés?

A jóvátételi hitel koncepciója szerint az ukrán törlesztés Oroszország jövőbeli jóvátételi kifizetéseiből történne – ez politikailag feltételes és nehezen prognosztizálható. A G7 korábbi döntése, hogy nagyjából 50 milliárd dollárnyi hitelt biztosít a befagyasztott orosz vagyon hozamaiból, fontos előzmény, de az EU-mechanizmus ennél szélesebb keretet céloz. 

Hirdetés