Orbán: Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktumot

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor közölte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós migrációs csomag előírásait. A kormány a határvédelem elsődlegességét és a nemzeti döntési jogot hangsúlyozza, miközben az uniós reform támogatói szerint rugalmas szolidaritási megoldásra van szükség. A kérdés az áprilisi választási kampány egyik fő ütközőpontja.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az áprilisi választás egyik fő kérdése az lesz, hogy „ellenáll-e” Magyarország a brüsszeli migrációs döntéseknek, vagy a pártok „elfogadják a nyomást”, és „nyugatról beengedik a migránsokat”. A kormányfő Isztambulból jelentkezve jelezte: Magyarország nem hajtja végre az uniós migrációs paktum intézkedéseit. A miniszterelnök a napokban a török államfőnél tett látogatást; a vizit során energetikai ügyekről is egyeztetett, de migrációs kérdésekben is kemény hangot ütött meg. „Ameddig Magyarországnak nemzeti kormánya van, a migrációs paktumot nem hajtjuk végre” – fogalmazott korábban a Facebookon. 

„Új fejezet”: már nem csak délről, hanem nyugatról is?

Orbán Viktor úgy látja, „egészen új helyzettel” állunk szemben: míg korábban a déli határ felől kellett védekezni, most „nyugatról támad” a migráció, mert az EU olyan országokból is áthelyezne menedékkérőket, amelyek „nem tudták vagy nem akarták megvédeni magukat”. A kormányfő szerint ezért nemcsak a déli, hanem a nyugati határok védelme is napirendre kerülhet. A kormány ezt a vonalat követi, amikor leszögezi: nem vállal áttelepítést és nem fizet „megváltást” a be nem fogadott személyek után. 

Mit tartalmaz az uniós paktum?

Az EU migrációs és menekültügyi reformját a Tanács 2024. május 14-én fogadta el. A csomag „kötelező, de rugalmas” szolidaritási mechanizmussal él: a tagállamok a migrációs nyomás alatt álló országoknak áthelyezéssel, pénzügyi hozzájárulással vagy egyéb támogatással segíthetnek. A pénzügyi ekvivalens – a szakanyagot összefoglaló elemzések szerint – 20 ezer euró lehet személyenként azoknak az államoknak, amelyek nem fogadnak áttelepítést. A paktum fő elemei a 2026 közepétől alkalmazandó jogszabályokkal lépnek életbe. 

Brüsszeli „nyomás” és a magyar ellenérvek

A kormány érvelése szerint a paktum a nemzeti hatáskörök szűkítésével „kvázi-kötelezővé” teszi a befogadást vagy a fizetést. A kabinet ezt elutasítja, és politikai-alkotmányos aggályokra hivatkozik. A belpolitikai vitát erősíti, hogy ellenzéki szereplők – köztük a Tisza Párt környezetéből megnyilatkozók – kedvezőbben tekintenek a brüsszeli megoldásra, amit a kormánypárti oldal a magyar érdekekkel ellentétesnek nevez. 

Bírságok és jogi front: napi 1 millió eurós ítélet

A vita nem a semmiből érkezett: 2024. június 13-án az Európai Unió Bírósága 200 millió eurós átalánybüntetést és napi 1 millió eurós késedelmi bírságot szabott ki Magyarországra a menekültügyi uniós ítéletek végre nem hajtása miatt. A kormány azóta jogi lépéseket helyezett kilátásba és kommunikációjában megerősítette: a határvédelem nemzeti kompetencia, a kötelezések helyett külső határvédelemre és visszaküldési együttműködésre van szükség. 

A kormányfő szerint a választás tétje az, hogy „ellenállunk-e” a brüsszeli paktumnak, vagy a pártok elfogadják azt. A paktum végrehajtásának technikai keretei 2025-ben és 2026-ban állnak fel, ezért a mostani politikai döntések meghatározzák, merre indul Magyarország: kizárólag határvédelemre támaszkodik, vagy – saját feltételei mellett – belép az uniós szolidaritási keretekbe. A tagállamok között jelenleg is vita zajlik az áthelyezések számáról és a pénzügyi terhek megosztásáról. 

Hirdetés