EU-terv: gyorsított eljárás az orosz vagyon befagyasztására

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Az Európai Unió gyorsított eljárással hosszabbítaná meg az orosz állami eszközök befagyasztását, hogy csökkentse a vétókockázatot és fenntartsa mozgásterét az ukrajnai rendezésben. Belgium jogi és pénzügyi kockázatokra figyelmeztet, míg a magyar kormány perrel fenyeget, ha Brüsszel megkerüli a nemzeti álláspontot. A döntés kimenetele a jövő heti csúcson dőlhet el.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy vészhelyzeti hatáskörre hivatkozva határozatlan ideig „immobilizálja” – vagyis folyamatosan meghosszabbítja a befagyasztást – a mintegy 210 milliárd eurónyi orosz szuverén vagyont, ezzel kikerülve a szankciók rutinszerű megújítását blokkoló magyar vétót. A cél, hogy a vagyon „technikai” kezelését leválasszák a külön vitatott, 90 milliárd eurós ukrajnai hitel kérdéséről, és az unió megőrizze befolyását a várható békefolyamatokban. A jogalapot a Bizottság az EUSZ 122. cikkében látja, amely válsághelyzetben lehetővé tesz többségi döntést az egyhangúság helyett. 

Belgium óvatosságra int: jogi és pénzügyi kockázatok

A vagyon túlnyomó része a belga Euroclear rendszerében parkol; Belgium ezért garanciákat kér a lehetséges perek és ellenlépések költségeinek közös viselésére. Brüsszel szerint a most tárgyalt konstrukció nem vonja el az orosz tulajdonjogot, csupán az eszközökből képződő hozamok hasznosítását célozza, amit az EKB elnöke is „a nemzetközi joghoz eddig a legközelebb álló” megoldásnak nevezett. A belga óvatosságot erősíti, hogy az Euroclear a szankciók nyomán jelentős, adóztatott kamatbevételt termelt, ugyanakkor a jogi kitettség mérhető. 

Orbán perrel fenyeget, ha Brüsszel átlépi Budapest akaratát

Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan közölte: ha az EU a magyar vétót megkerülve dönt az orosz energiaimport tilalmáról vagy a szankciók megújításáról, Magyarország bírósághoz fordul. A kormány szerint a vétó kikerülése ellentétes az uniós joggal, és súlyos gazdasági következményekkel járna. A magyar álláspontot alátámasztják a korábbi jelzések is: Budapest többször kilátásba helyezte a jogi lépéseket az energiaügyi szankciók ügyében. 

Az uniós vezetők előtt két fő út áll: az immobilizált orosz eszközök hozamaiból képzett források felhasználása, illetve uniós kötvénykibocsátás a 90 milliárdos keret biztosítására. Egy vázolt megoldás szerint a hitelt csak akkor kellene Ukrajnának visszafizetnie, ha Oroszország reparációt teljesít és a szankciók megszűnnek. A tagállamok között ugyanakkor továbbra is éles vita van a jogi kockázatokról és a politikai üzenetről, Belgium kivár, Németország támogatja a hozamok bevonását. 

Moszkva fenyeget, Washington figyel, Brüsszel siet

Az orosz vezetés a befagyasztott vagyon bármilyen „elvonását” ellenséges aktusnak minősíti, ami növeli a kockázatokat. Közben az uniós tárgyalók az év végi csúcsig szeretnék lezárni a jogi pályát, hogy a finanszírozásról és az eszközök státuszáról külön-külön dönthessenek – és ezzel minimalizálják a vétó lehetőségét. 

Hirdetés