Brüsszel hosszabbítást mérlegel a hibrid autók számára

Forrás: SouthWorks/GettyImages

Az Európai Bizottság olyan csomagot készít, amely szűk körben 2035 után is engedné bizonyos hibrid modellek forgalmazását. A tervezet szerint csak speciális, alacsony szén-dioxid-lábnyomú üzemanyaggal működő járművek jöhetnének szóba, szigorú iparági feltételekkel. A cél a klímacélok megtartása, miközben az átállás üteme jobban igazodik a valósághoz.

Az Európai Bizottság a jövő héten várhatóan olyan autóipari csomagot mutat be, amely lazíthat a 2035 utáni értékesítési szabályokon: napirenden van, hogy bizonyos hibrid hajtású autók (plug-in hibridek és hatótávnövelős modellek) 2040-ig is piacon maradhassanak, ha kizárólag fejlett bioüzemanyaggal vagy e-üzemanyaggal működnek. A lehetséges irányról több nagy tagállam – köztük Olaszország és Lengyelország – közös levélben is nyomást gyakorolt a Bizottságra, és a Bloomberg szerint kifejezetten a PHEV-ek, a range-extender rendszerek és más „tiszta” technológiák 2035 utáni engedése a cél. 

A Reuters értesülései alapján a december 16-ára várt csomag akár rugalmasabb CO₂-szabályokat is hozhat, miközben több tagállam hivatalosan kérte a 2035-ös tilalom felpuhítását, hogy a piaci realitásokhoz – gyenge EV-kereslet, kínai verseny, infrastruktúrahiány – igazítsák az átállás ütemét. 

A most hatályos uniós jog szerint 2035-től csak zéró CO₂-kibocsátású új autók kaphatnak forgalomba helyezési engedélyt; 2023-ban ehhez már született egy – Németország által kiharcolt – kivétel az e-üzemanyaggal üzemelő modellekre. A most körvonalazódó kompromisszum elvben nem bontaná meg a „zéró” célt, de meghagyna egy szűk kiskaput a speciális üzemanyagra hitelesített hibrideknek, szigorú feltételekkel. 

Kinek jó a haladék?

A hibridmentő öv mellett érvelő kormányok és gyártók szerint az átállás túl gyors, a munkahelyek és a versenyképesség védelme elsőbbséget élvez. Ezt tükrözi az is, hogy autógyártók és flottapiaci szereplők közösen kérték Brüsszeltől: ne legyen kötelező, gyors ütemű EV-flotta-kvóta a céges autóknál. 

A másik oldalon a villanyautó-szektor szereplői arra figyelmeztetnek: minden „felpuhítás” bizonytalanságot szül, hátráltatja a beruházásokat, és tovább növelheti Európa lemaradását a kínai gyártókkal szemben. 

A Bizottság az eddigi laboralapú becslések helyett a valós használatot jobban tükröző módszertan felé mozdulna a plug-in hibridek esetében. Ez nem véletlen: friss európai adatok szerint a PHEV-ek valós CO₂-kibocsátása átlagosan mintegy ötszöröse az előírásokban szereplő értékeknek, főként a túl derűlátó elektromos-használati feltételezések miatt. A módszertani korrekciók már készülnek. 

Vitatott e-üzemanyag

Az e-üzemanyag (e-fuel) megkötött szén-dioxidból és megújuló energiából előállított szintetikus üzemanyag. Elméletben klímasemleges, de ma drága és korlátozott mennyiségben érhető el, ezért a környezetvédő szervezetek attól tartanak: az e-fuel-kivétel inkább kiskapu, mint valódi zöld megoldás a széles tömegek számára. Több brüsszeli szakmai anyag is arra figyelmeztet, hogy az e-üzemanyagok engedése a személyautókban könnyen alááshatja a 2035-ös célt. 

Magyar szempont: óvatosság és realitás

A magyar gazdaság erősen kötődik az autóiparhoz, a beszállítói láncok és a munkahelyek védelme nemzeti érdek. Konzervatív megközelítésben egy fokozatos, technológia-semleges átmenet – amelyben a tiszta hajtások versenyeznek egymással – racionálisabb, mint a gyors tiltások. Ugyanakkor az is nyilvánvaló: ha a PHEV-ek maradnak, azokat a valós kibocsátásuk alapján kell megítélni, hogy ne sérüljenek az éghajlati célok és a tisztességes piaci verseny.

Hirdetés