Új Jalta? Amerikai alku rajzolná át Ukrajna térképét

Forrás: Alex Wong/Getty Images

Amerikai elképzelés körvonalazódik Ukrajna újjáépítésére, amely a befagyasztott orosz vagyon bevonására épít. A tervben szerepel egy nagy adatközpont és tágabb gazdasági nyitás is, ami komoly ellenállást vált ki több európai fővárosban a szankciók és az energiafüggés kockázatai miatt.

Amerikai kormányzati egyoldalas feljegyzések köröznek az európai fővárosokban: ezek vázolják a Trump-kormányzat elképzeléseit Ukrajna újjáépítéséről és Oroszország világgazdaságba történő „visszavezetéséről”. A Wall Street Journal szerint a javaslatok a jelenlegi béketervek nem nyilvános függelékeiben szerepelnek, és körülbelül 200 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon bevonására építenek. Az amerikai oldal azt ígéri, hogy a Wall Street és a magántőke részvételével a források akár többszörösére „felhizlalhatók”, miközben amerikai cégek ukrán projekteket finanszíroznának. 

A csomag egyik legtöbbet vitatott eleme, hogy egy nagyméretű adatközpontot az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű áramával látnának el, miközben az USA a létesítményt „semleges övezetbe” helyezné. A tervvel összefüggésben az amerikai-orosz energiakapcsolatok újraindítása és amerikai befektetések jelennének meg orosz stratégiai ágazatokban – a ritkaföldfémektől az északi-sarkvidéki olajig. Több európai tisztviselő történelmi analógiákkal élve „Jaltához” hasonlította a megközelítést. 

Európai óvatosság: a befagyasztott vagyon sorsa

Az uniós vezetők alapállása más: a befagyasztott orosz eszközöket inkább költségvetési és védelmi támogatásra, illetve hitelgaranciára fordítanák Ukrajna részére, miközben fenntartanák a szankciós nyomást. A vita nemcsak politikai, jogi kérdéseket is feszeget — különösen a Brüsszelben parkoló, több mint 180 milliárd eurónyi orosz vagyon kezelése körül. Az Európai Bizottság és a tagállamok hónapok óta vizsgálják a jogszerű felhasználás lehetőségeit, Belgium azonban folyamtosan vétózza az elképzeléseket,  kockázatmegosztást és garanciákat kér. 

Kölcsönös bizalmatlanság és gazdasági érvek

Washington érve szerint a tartós békéhez gazdasági összefonódás kell, és az energetikai függés – megfelelő keretek között – a stabilitás irányába hathat. Európában viszont attól tartanak, hogy az orosz gazdaság túl gyors „visszakapcsolása” erősítené Moszkva hadigépezetét, miközben a háború folytatódik. A nézetkülönbség az elmúlt években formálódott uniós stratégiával is ütközik, amely a függőségek csökkentésére és a szankciók következetes érvényesítésére épül. 

A kiszivárgott és bemutatott pontok alapján az amerikai kezdeményezések gyors megállapodást sürgetnek, amelyben helyet kaphat az orosz energia részleges visszaáramlása Európába és Oroszország bizonyos nemzetközi fórumokhoz való közeledése. Több kiszivárgott anyag szerint a terv ellentételezésekért cserébe szankciók enyhítésével és vállalati projektek megnyitásával számol, ami azonban az EU-ban széleskörű politikai vitát vált ki. 

Hirdetés