2035-re minden negyedik német 67 év feletti lehet
2025.12.12 - 10:53
Forrás: Freepik
A német statisztikai hivatal friss előrejelzése szerint 2035-re a társadalom látványosan idősödik, miközben a munkaképes korúak száma apad. A trendet a baby boom nemzedék nyugdíjba vonulása és a tartósan alacsony termékenység hajtja, amelyet még élénk bevándorlás mellett sem könnyű ellensúlyozni.
A német Szövetségi Statisztikai Hivatal friss demográfiai előrejelzése szerint 2035-re a lakosság mintegy negyede betölti a 67 évet. A folyamat fő hajtóereje a baby boomer nemzedék nyugdíjba vonulása, miközben a fiatalabb korosztályok létszáma kisebb. 2038-ra a nyugdíjaskorúak aránya 27% körül lehet, ami nagyjából 21 millió embert jelent.
Fogyó munkaképes korúak, romló eltartottsági ráta
Már most 33 nyugdíjas jut 100 munkaképes korúra; a hivatal számításai szerint 2070-re ez akár 61-re is emelkedhet – vagyis két aktív korú sem jutna egy ellátottra. Ez érdemben növeli a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek terheit, a munkaerőpiacon pedig tartós hiányt vetít előre.
A 20–66 évesek létszáma a hivatal középtávú előrejelzése szerint 2035-ig markánsan csökken: a munkaképes korú népesség 7–11%-kal lehet alacsonyabb, még kedvezőbb vándorlási egyenleg mellett is. A háttérben az áll, hogy a nagy létszámú generációk lépnek ki a munkaerőpiacról, miközben a mögöttük érkező korosztályok kisebbek.
Teljes népesség: csökkenés valószínű 2070-ig
A német népesség összességében is apadhat: a hivatal számításaiban számos forgatókönyv szerepel, ám csak kevésben nő az összlétszám. A legvalószínűbb pálya 2070-re nagyjából 75 millió lakost jelez, ami közel 10 millióval kevesebb a mainál.
A demográfiai lejtmenet nem egyenletes. A keleti tartományok a következő évtizedekben minden forgatókönyv szerint zsugorodnak (14–30%-os visszaesés), míg Nyugat-Németország lakosságszáma csak tartósan magas nettó bevándorlás mellett maradhat stabil. A Destatis kiemeli: Kelet-Németországban már most magasabb az idősek aránya (2024-ben 24% szemben a nyugati 20%-kal), és ez 2038-ig tovább emelkedhet.
Mi következik ebből gazdaságpolitikailag?
Az idősödés és a zsugorodó aktív korú népesség nagyobb nyomást jelent a nyugdíjkasszára és a jóléti rendszerekre. A berlini koalíció ennek tudatában készült el egy több évre szóló nyugdíjcsomaggal, amely a jelenlegi kedvezményezettek védelmét célozza – ez azonban újabb forrásokat igényel, és a fenntarthatósági vitát nem zárja le. A nyugdíjrendszer stabilitását hosszabb távon a foglalkoztatás bővítése, a termelékenység emelése és a hatékony, célzott bevándorlási politika együtt erősítheti.
A német demográfiai pálya világos: több idős, kevesebb aktív korú, és várható népességcsökkenés. A kihívás nemcsak szociális, hanem versenyképességi kérdés is: ha Európa legnagyobb gazdasága tartósan gyengülő munkaerőbázissal néz szembe, az egész EU teljesítményére kihat. A számok alapján a döntéshozóknak rövid távú könnyítések helyett strukturális válaszokra – családbarát, munkát ösztönző, célzottan bevándorlásbarát és régióspecifikus megoldásokra – lesz szükségük.
Hirdetés
