Drámai szigor: Fico-ék átvitték a vitatott büntetőjogi reformot

Forrás: Pier Marco Tacca/Getty Images

A pozsonyi parlament csütörtökön elfogadta a büntető törvénykönyv átfogó módosítását. A csomag több ponton szigorít: büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok – így a Benes-dekrétumok – nyilvános tagadását is.

A 150 fős törvényhozás jelenlévő 136 tagja közül 76-an támogatták, 60-an ellenezték az indítványt. A javaslat az eredeti tervezetnél jóval szélesebb lett: a kisebb értékű lopások ismételt elkövetésére bevezetné a „háromszor és ne tovább” elvet, továbbá szigorít a „bűnbánó tanúk” alkalmazásán is.

A kormánypártok szerint a 2023-as parlamenti választás kampányában külföldről próbálták befolyásolni a „politikai versenyt”, ezért szükség volt az új tényállás bevezetésére. A vita nyáron éleződött, amikor Robert Fico miniszterelnök azzal vádolta a brit külügyet, hogy egy ügynökségen át pénzelt influenszereket a közösségi médiában. London ezt úgy magyarázta, hogy csak a részvételt ösztönözték. Az ügy miatt a szlovák külügy be is kérette a brit nagykövetet. 

Szigor a „bűnbánó tanúknál”

A módosítás szűkíti a koronatanúhoz hasonló „bűnbánó tanú” intézményének mozgásterét. A belügyminisztérium érvelése szerint az elmúlt években visszaélésekre adott lehetőséget; az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) viszont úgy véli, a szigorítás gyengíti a szervezett bűnözés elleni fellépést. A téma illeszkedik a pozsonyi jogállamisági viták sorába: az Európai Parlament már 2024 elején figyelmeztetett, hogy a büntetőjogi reformok kockázatokat hordoznak a korrupció elleni fellépésre és az uniós költségvetés védelmére nézve. 

A csomag egyik legvitatottabb része, hogy büntethetővé tenné a „második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok” – közkeletűen a Benes-dekrétumok – nyilvános tagadását vagy megkérdőjelezését. A kérdés különösen érzékeny a magyar–szlovák kapcsolatokban. 

Rendpárti fordulat – és európai nézőpont

A mostani jogszabály a kormány rendpárti megközelítésének újabb állomása. Az utóbbi hónapokban több, Brüsszel által is kifogásolt igazságügyi és intézményi változtatás haladt át gyorsított eljárásban; az EP és uniós szervek ezek közül többet aggályosnak neveztek. A Fico-kormány szerint ellenkezőleg: a reformok a visszaélések felszámolását szolgálják és megerősítik az állami szuverenitást. A vita várhatóan folytatódik, miután a pozsonyi törvényhozás más területeken – például a közintézményi struktúrák és az igazságügy – is további változtatásokat fontol. 

Hirdetés