Mozgásteret kapnak a hibridek és a belső égésű motorok az EU-ban

Forrás: Horacio Villalobos#Corbis/Corbis via Getty Images

Az uniós döntéshozatalban enyhébb kibocsátási pálya körvonalazódik 2035 után. A javaslat 100 helyett 90 százalékos flotta-csökkentést írna elő, ami átmeneti mozgásteret hagy a hagyományos technológiáknak és a hibrideknek. A cél, hogy a klímavédelem érvényesülése mellett az európai versenyképesség és a munkahelyek is megmaradjanak.

Hatalmas irányváltás körvonalazódik az uniós autóipari szabályozásban: Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint az EU elveti az új, belső égésű motoros autók értékesítésének tényleges betiltását. A Bildnek adott nyilatkozata alapján 2035-től nem 100, hanem 90 százalékos szén-dioxid-csökkentési kötelezettség vonatkozna a gyártók flottacéljaira, és 2040-re sem kerülne napirendre a teljes tiltás. A változtatás célja, hogy „rugalmasabb” rendszerrel védje az európai ipart és a munkahelyeket.

Az EPP megtörné a 2035-ös autóipari tilalmat

A jelenlegi jogszabály 2035-re 100 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az új személyautókra és kishaszonjárművekre – ez de facto kizárja a hagyományos benzin- és dízelmodelleket. A Bizottság saját összefoglalója szerint ezt 2023-ban rögzítették az uniós szabályokban. Az EPP által felvázolt „90 százalékos” cél ehhez képest enyhítés lenne, amely a plug-in hibridek, hatótávnövelős megoldások és bizonyos nagy hatásfokú belső égésű technológiák további terét nyitná meg.

Fontos, hogy a jelenlegi 2035-ös zéró cél mindaddig hatályban marad, amíg az uniós jogalkotás – Bizottság javaslata, majd EP és Tanács döntése – hivatalosan nem módosítja. 

Erős ipari és kormányzati nyomásra jött az irányváltás

A német és az olasz kormány hónapok óta közösen szorgalmazza a szigor enyhítését, külön megemlítve a „megújuló üzemanyagokkal” működő járművek szerepét 2035 után is. A nagy európai gyártók – Volkswagen, Stellantis, Renault, Mercedes-Benz, BMW – pedig következetesen a rugalmasabb pálya mellett érveltek az ellátási láncok, a versenyképesség és a munkahelyek védelme miatt.

Munkahelyek kontra klímacélok – a vita nem zárult le

Az iparág szerint a fokozatos átállás és a technológiasemleges megközelítés csökkenti a „sokkhatást” a gazdaságban. A környezetvédő szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a lazítás jelentős többletkibocsátást okozhat, és késleltetheti az elektromobilitás elterjedését. A zöld oldal szerint a lassítás növeli Európa függőségét a külső – például kínai – beszállítóktól is.

Az EU idén már plusz rugalmasságot fogadott el a 2025-ös átmeneti célok teljesítésénél (hároméves átlagolás, bírságkockázat csökkentése), ám a 2035-ös alapcélhoz eddig nem nyúlt. A mai politikai bejelentések egy közelgő jogalkotási javaslat irányát jelzik; a tényleges változtatáshoz formális bizottsági indítvány és két intézményi jóváhagyás kell. 

Hirdetés