EU-megosztottság az orosz vagyonra épülő ukrán hitelről

Forrás: Vitalii Nosach/Global Images Ukraine via Getty Images

Az európai döntéshozók előtt nehéz kompromisszum áll: miközben sürgető Kijev finanszírozása, több főváros komoly jogi és pénzügyi kockázatokat lát. A jóvátételi hitel hívei az orosz állami vagyon bevonását tekintik tisztességesnek, az ellenzők viszont óvatos, átmeneti megoldásokat sürgetnek a heti csúcsig.

Belgium után Olaszország, Bulgária és Málta is „alternatív megoldásokat” kért az Európai Bizottságtól az Ukrajna finanszírozására szánt, orosz állami vagyonra épített úgynevezett jóvátételi kölcsön helyett. A lépés komolyan megkérdőjelezi, hogy a december 18–19-i brüsszeli csúcson sikerül-e megállapodásra jutni az EU 2026–2027-es ukrajnai pénzügyi és katonai támogatásáról. 

Kallas: az orosz vagyon a „leghitelesebb” fedezet

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeire támaszkodó, nulla kamatozású hitel a „leghitelesebb” opció, mert nem az európai adófizetők pénzét terheli. A Bizottság szerint a konstrukció elvben 140–210 milliárd euró forrást biztosíthatna Kijevnek a következő két évre. 

Mi van a páncélszekrényben? Euroclear, számok, kockázatok

A befagyasztott orosz jegybanki eszközök zöme, mintegy 185 milliárd euró a brüsszeli székhelyű Euroclearnél parkol. A maradék több EU-s pénzügyi intézménynél és piaci szereplőnél található. Belgium – amelynek joghatósága alá tartozik az Euroclear – jogi és pénzügyi kockázatokra hivatkozva óvatos: a Bizottság garanciákat ajánlott Brüsszelnek a választottbírósági és kártérítési perek kockázatainak kezelésére. 

A kockázat valós: az orosz központi bank a napokban 18,2 billió rubel, mintegy 230 milliárd dollár kártérítésért perelte be az Eurocleart egy moszkvai bíróságon – az ügy közvetlenül érinti az EU-tervet. 

Egyre hangosabb ellenzők – nem csak Belgium

A belga kormányfő, Bart De Wever jelezte: a jelenlegi feltételek mellett nem támogatja a tervet. Hasonló fenntartásokat fogalmazott meg Olaszország, Bulgária és Málta, amelyek közös nyilatkozatban „kiszámíthatóbb és kockázatmentesebb” alternatívákat sürgettek. 

A visegrádi térségből is érkeznek vétós hangok: Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, nem támogatja az orosz eszközök felhasználását; Budapest pedig a jogállami aggályokra hivatkozva bírálja a javaslatot és a „vészklauzulák” alkalmazását. 

Közben Prágában kormányváltás történt: Andrej Babiš visszatért a kormányfői székbe, és már a kampányban is óvatosabb, nemzeti érdek-alapú álláspontot hirdetett az ukrajnai támogatások ügyében – ez tovább nehezítheti az uniós alkudozást. 

Hogyan működne a jóvátételi hitel?

A terv lényege, hogy az EU a befagyasztott orosz állami eszközökből képződő hozamokat és a vagyontárgyakra alapított biztosítékot használná fel egy nagy összegű, nulla kamatú hitel fedezeteként. Ukrajnának csak akkor kellene törlesztenie, ha Oroszország nem fizetné meg a háborús károk miatti jóvátételt. A konstrukció példátlan a modern pénzügyekben, ezért több tagállam közös uniós hitelfelvételt vagy átmeneti „hídmegoldásokat” szorgalmaz a döntésig. 

Mi dőlhet el a heti EU-csúcson?

A vezetők célja, hogy rögzítsék Ukrajna 2026–2027-es finanszírozásának kereteit. A Bizottság szerint az eszközök „határozatlan idejű” befagyasztásáról született jogi lépés közelebb vitte az ügyet, de a belső politikai ellenállást még le kell törni – különben maradnak a B-tervek. 

Az orosz állami eszközök bevonása politikailag vonzó, mert tehermentesíti az európai adófizetőket, de jelentős jogi és pénzügyi kockázatokat hordoz. A belga, olasz, bolgár és máltai fenntartások – kiegészülve a magyar és szlovák ellenállással – azt jelzik, hogy csak erős garanciacsomaggal vagy átmeneti, költségvetési fegyelemmel párosuló „hídmegoldással” lehet tartós kompromisszumot kötni. 

Hirdetés