Belgium megakasztotta az orosz vagyonokra épülő uniós hitelt

Forrás: rarrarorro/GettyImages

Belgium nem támogatja azt a konstrukciót, amely az orosz állami eszközökből fedezne egy 210 milliárd eurós ukrajnai hitelt. A kormány a jogi és pénzügyi kitettség miatt garanciákat kér, és több tagállam is alternatív finanszírozást sürget, az EU-csúcs előtt nem látszik gyors megegyezés.

Belgium hétfőn elutasította az Európai Bizottság engedménycsomagját a 210 milliárd eurós, Ukrajnának szánt „reparációs hitelről”, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyonokra támaszkodva finanszíroznának. A belga kormány attól tart, hogy ha Moszkva visszaköveteli a pénzt, végső soron Belgium – az Euroclear székhelyeként – maradna a számlával. A terv támogatói szerint a közös adósság politikailag és jogilag nehezebb út lenne, ellenzői viszont a belga adófizetők védelmét és a precedensértékű jogi kockázatokat hangsúlyozzák. A vita középpontjában a brüsszeli Euroclearban parkoló, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz központi banki eszköz és azok felhasználhatósága áll. 

Több ország is Belgium mellé állt

A diplomáciai erővonalak az elmúlt napokban elmozdultak: Olaszország, Málta és Bulgária hivatalosan is alternatív finanszírozási lehetőségek kidolgozását kérte, csatlakozva Belgium álláspontjához. A kezdeményezés így komolyan veszélyezteti, hogy az EU a héten induló (december 18–19.) csúcson gyors megállapodásra jusson a „reparációs hitelről”. A tárgyalások Csehország részéről is óvatosságot jeleznek, miközben több tagállam – köztük Németország – a befagyasztott vagyonokra épülő megoldást tartja „egyedül járható útnak”. 

Euroclear: jogi aknamező, perveszély

A terv kulcsszereplője, az Euroclear nyíltan jelezte aggályait: az EU-biztosítékok sem oszlatták el teljesen a kockázatokat, az eszközökhöz kapcsolódó mechanika jogilag is feltérképezetlen terület. Közben az orosz központi bank pert indított az Euroclear ellen, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Ezek a fejlemények alátámasztják Belgium óvatosságát, hiszen a jogi következmények – és akár a megtorló lépések – jelentős pénzügyi terhet róhatnak a belga intézményrendszerre. 

Az uniós egyeztetéseken két fő verzió körvonalazódik. Az egyik a „reparációs hitel”, amely a lefagyasztott orosz eszközöket fedezetként használná addig, amíg Oroszország háborús jóvátételt nem fizet; a másik a piacról történő közös forrásbevonás a pandémia utáni helyreállítási program mintájára. A támogatók szerint az első opció minősített többséggel elfogadható, így elkerülhető a vétóveszély; az ellenzők szerint viszont ez az út jogilag vitatható, és célponttá teszi a belgiumi pénzügyi infrastruktúrát. 

Központi banki védőháló nélkül

A Financial Times értesülései nyomán brüsszeli sajtóhírek azt is jelezték: az Európai Központi Bank nem kíván „végső hitelezőként” védőhálót biztosítani az Euroclear számára, ha a konstrukcióból adódó kockázatok materializálódnának. Ez tovább erősíti Belgium álláspontját, hogy szilárd, megosztott kockázatvállalási garanciák nélkül nem támogatható az ügylet. 

A berlini béketárgyalásokon a hét elején „némi előrelépést” jeleztek az amerikai és európai küldöttek, ugyanakkor a finanszírozási vita továbbra is megosztja a blokkot. A mostani erőviszonyok alapján kérdéses, hogy a csütörtöki–pénteki EU-csúcsig (december 18–19.) bármilyen végleges kompromisszum megszülethet-e. Az unió vezetői közben a befagyasztott eszközök kamatából már eddig is jelentős összegeket irányoztak Ukrajnának, ám a teljes hitelkeret sorsáról még nincs közös nevező. 

Hirdetés