Az EP rábólintott a viszonossági záradékra, nő a bizonytalanság

Forrás: Facebook/Petya AgroTv

Az Európai Parlament megerősítette a vitatott viszonossági záradékot, amely új frontot nyit az EU–Mercosur megállapodás körüli vitában. A tagállamok a következő napokban a védzáradékok és a termelési szabályok részleteiről egyeztetnek, miközben a gazdák tiltakozásra készülnek. A döntés az egész európai agrárpiac jövőjét befolyásolhatja.

Az Európai Parlament kedden rábólintott a vitatott „viszonossági” záradékra és a szigorúbb vészfék-szabályokra a Mercosur-megállapodás mezőgazdasági fejezetében. A képviselők a Bizottság eredeti javaslatánál alacsonyabb küszöböt és gyorsabb eljárást akarnak arra az esetre, ha egyes dél-amerikai termékek behozatala hirtelen megugrana, illetve az árak beesnének – vagyis az uniós beavatkozás hamarabb és könnyebben indulhatna. A csomag egyértelművé teszi azt is: a Mercosurból érkező agrártermékeknek meg kell felelniük az uniós termelési és egészségügyi sztenderdeknek. A cél a gazdák versenyfeltételeinek védelme, különösen a marhahús-, cukor- és baromfipiacon. 

Tagállami ellenállás készül – a Tanács visszavághat

A labda most a tagállamoknál pattog. A Tanács az enyhébb, 10 százalékos küszöb mellett áll, így a következő napokban intézményközi egyeztetés jön. Olaszország kulcsállam lett: Berlin, Madrid és az északi országok támogatják a megállapodást, miközben Párizs – Varsóval és több agrárérdekeltségű taggal együtt – halasztást és szigorúbb biztosítékokat követel. Ha Róma nemet mond, az alku könnyen borulhat. 

A Mercosur-egyezség – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – a világ egyik legnagyobb, mintegy 700 milliós piacát nyitná meg, a tarifák széles körű leépítésével. 2024 decemberében politikai megállapodás született, 2025 szeptemberében pedig a Bizottság hivatalosan beterjesztette a Tanácsnak az aláírásról és megkötésről szóló határozati javaslatokat. A jóváhagyáshoz azonban a tagállamok minősített többsége és az EP beleegyezése is kell. 

Gazdák az utcán, francia vétófenyegetés

A legnagyobb nyomás Franciaország felől érkezik: a hazai termelők ismét tömeges tiltakozásokkal és útlezárásokkal üzentek, attól tartva, hogy az olcsó latin-amerikai import elsöpri a hazai termelést. Párizs szigorúbb ellenőrzéseket, peszticid-szabályokat és gyors védzáradék-aktiválást kér, és az álláspontja jelenleg a szavazás elhalasztását támogatja. 

Ursula von der Leyen bizottsági elnök célja, hogy napokon belül Brazíliában pont kerüljön az egyezség végére. Ehhez azonban elengedhetetlen a Tanács politikai felhatalmazása; ennek hiányában az aláírás nem történhet meg. A dán soros elnökség terveiben még szerepel a gyors tanácsi szavazás, de a kimenetel bizonytalan. 

Mi a tét a „tükörzáradéknál”?

A „mirror clauses” lényege, hogy a behozott termékeknek ugyanazoknak a (környezetvédelmi, állategészségügyi, növényvédelmi) követelményeknek kell megfelelniük, mint az EU-ban gyártottaknak. Támogatói szerint ez védi a fogyasztót és a gazdákat a „szabályozási dömpingtől”; kritikusaik WTO-kockázatokra és a partnerek ellenállására figyelmeztetnek. 

Most jön a háromszög-egyeztetés a Parlament és a Tanács között a védzáradékok részleteiről. A Bizottság felhatalmazásához minősített többség kell, aláírás csakis azután lehetséges, ám a ratifikációs folyamat még így is meglehetősen hosszúra nyúlhat. Közben nő a geopolitikai tét, hiszen Brüsszel diverzifikálna, Latin-Amerika pedig alternatív partnerek felé is nyit. 

Hirdetés