Magyarország elutasítja az orosz vagyon elvételét

Forrás: Facebook/Fidesz

Orbán Viktor szerint súlyos jogi és politikai következményekkel járna a befagyasztott orosz vagyon átadása. A kormány ezért a tartalékkezelés biztonságát helyezi előtérbe, és felkérte a gazdasági tárcát és a jegybankot a lehetséges lépések kidolgozására. A cél megóvni Magyarország pénzügyi mozgásterét egy bizonytalan európai környezetben.

Magyarország nem járul hozzá a befagyasztott orosz vagyon elkobzásához és Ukrajnának történő átadásához – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő szerint a lépés „nyílt hadüzenettel” érne fel, és veszélyes precedenst teremtene az uniós jogrendben. A kabinet kommunikációs államtitkára előző nap „minden vörös vonalat átlépő” kezdeményezésnek minősítette az elkobzást célzó uniós ötleteket. 

Vita az EU-ban: profithasznosítás kontra elkobzás

Az Európai Unió jelenlegi, hatályos döntése nem az eszközök elvételéről szól, hanem az EU-ban parkoló orosz állami vagyonon képződő rendkívüli nyereségek felhasználásáról Ukrajna támogatására. Ezt a tagállamok 2024 májusában jóváhagyták. A most napirenden lévő, újabb javaslatok ugyanakkor tovább növelik a pénzügyi és jogi kockázatokat, különösen a belga Euroclearnél kezelt tételeknél. A hitelminősítő Fitch ennek miatt figyelőlistára tette a céget. 

Devizatartalék: történelmi csúcs, óvatossági üzemmód

Orbán Viktor közölte, hogy a magyar devizatartalék biztonsága elsődleges. Utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert és Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy dolgozzanak ki javaslatot a tartalékok biztonságos elhelyezésére, ha az EU az orosz vagyon felhasználásáról dönt. 

A hivatalos statisztikák szerint a nemzetközi tartalékok 2025 novemberében 50,2 milliárd euró közelébe emelkedtek, ami történelmi csúcs közeli szint; az MNB ezeket havonta teszi közzé. A magas tartalékszint önmagában erősíti az ország külső pénzügyi védőhálóját, de a tárolási hely és a kockázatkezelés továbbra is stratégiai kérdés. 

Euroclear, perek, kitettségek – mi a tét?

Az EU-ban immobilizált orosz jegybanki eszközök jelentős részét a brüsszeli székhelyű Euroclear kezeli. Az utóbbi hetekben az orosz fél újabb jogi lépéseket tett a hozzáférés korlátozása miatt, ami a letétkezelőnél jogi és likviditási kockázatokat vet fel. A belga kormány is garanciákat kér az uniós partnerektől arra az esetre, ha a peres kitettségek növekednének. 

Brüsszelben továbbra is az a fő irány, hogy elkobzás helyett a nyereségeket csatornázzák Ukrajna támogatására – ez a különbség jogilag és politikailag sem elhanyagolható. Ugyanakkor az új konstrukciók (például kártérítési alap vagy reparációs kötvények) a piaci szereplők – így a letétkezelők – mérlegére és kockázati profiljára is hatással lehetnek. Ebben a helyzetben logikus lépés a magyar tartalékkezelés felülvizsgálata és a diverzifikáció erősítése, miközben Magyarország következetesen védi a tulajdonjogot és a jogállami elveket az uniós döntéshozatalban. 

Hirdetés