Orosz vagyon és ukrán hitel: Döntési kényszerben az uniós csúcs

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

A brüsszeli csúcson az uniós vezetők a zárolt eszközök jövőjéről és Ukrajna finanszírozásáról vitáznak. Orbán Viktor óvatosságra int, szerinte a vagyon átirányítása súlyos jogi és stratégiai következményekkel járhat, ezért Magyarország nem támogatja a tervet és szövetségeseket keres a békepárti álláspont mellé.

Orbán Viktor kedden, a brüsszeli EU-csúcsra tartva közölte: a hétvége napirendjét a háború és béke kérdése „be fogja takarni”. A kormányfő szerint sorsdöntő, hogy az EU milyen katonai és pénzügyi formában támogassa Ukrajnát, és mi legyen a befagyasztott orosz állami vagyon sorsa. Orbán úgy fogalmazott: „az, hogy elvesszük a befagyasztott vagyont az oroszoktól, és odaadjuk az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának, az nyílt hadüzenet”, és Magyarország ezt nem támogatja.

Tágul az uniós eszköztár – nő a vita

Az EU az elmúlt hónapokban lépésről lépésre haladt előre: 2024 júliusában megtörtént az első, 1,5 milliárd eurós utalás a „befagyasztott orosz jegybanki eszközök hozamából”, amelyet védelemre és újjáépítésre különítettek el Ukrajnának. A hozamok második, mintegy 2 milliárd eurós részlete 2025 tavaszán érkezett, és további összegek is képbe kerültek. A mechanizmus a hozamokra, nem pedig a tőke elvételére vonatkozik. 

Közben a tagállamok most egy új, úgynevezett „reparációs hitel” konstrukcióról egyeztetnek: a befagyasztott orosz állami eszközöket fedezetként használnák egy, azonnali ukrán finanszírozást biztosító uniós kölcsönhöz, amelyet Oroszország jövőbeni jóvátételi kifizetései törlesztenének. A terv célja, hogy a vitatott eszközök tőkéjét formálisan ne kobozzák el, mégis forrást nyerjen Kijev. Több ország – köztük Belgium, ahol a legtöbb orosz vagyon parkol – jogi és kockázati aggályokat jelez. 

Euroclear a célkeresztben, friss kockázati jelzés

A helyzet érzékenységét mutatja, hogy a belga Euroclear – amely mintegy 160–210 milliárd eurónyi orosz vagyont tart nyilván – a terv körüli bizonytalanságok miatt friss leminősítési megfigyelés alá került a Fitch Ratingsnél. A hitelminősítő szerint a jogi és likviditási kockázatok nőnek, miközben az EU vezetői a héten döntési ponthoz közelednek. 

Orbán: jogsértő az eljárás, Budapest nemet mond

Orbán Viktor közölte: Magyarország nem vesz részt a befagyasztott orosz vagyon „elszedésében”, és ezzel – állítása szerint – „levédte magát” az esetleges orosz ellenlépésekkel szemben. A miniszterelnök jogsértőnek nevezte, hogy az EU a vagyonbefagyasztás meghosszabbításáról „határozatlan időre” döntött, és kifogásolta, hogy a szankciók ügyében a többségi szavazás lehetőségét is napirenden tartják. 

Mi jön a csúcson?

A csúcs előtt az EU-vezetők több forgatókönyvet mérlegelnek az ukrán finanszírozás biztosítására 2026–2027-re, a „reparációs hiteltől” a hagyományos piacról történő közös hitelfelvételig. A viták kulcsa, hogy miként lehet azonnali forrást biztosítani, miközben minimalizálják a jogi kockázatokat és az esetleges orosz megtorló lépéseket. Ursula von der Leyen és több tagállam jelezte: Ukrajna támogatása stratégiai érdek, és az orosz vagyon addig marad zárolva, amíg Moszkva meg nem fizeti a háborús károkat. 

Magyar szemszög: békepárti üzenet, szövetségeskeresés

A magyar kormányfő szerint a következő napokban „a háború- és a békepártiak csapnak össze” az EU-ban. Budapest a béketörekvések támogatását, a stratégiai döntések halasztását és az amerikai–orosz tárgyalások esélyének megőrzését sürgeti. Orbán azt állítja: levelet írt Vlagyimir Putyinnak az esetleges orosz válaszlépésekről, és olyan partnereket keres az EU-ban, akik nem támogatják az orosz vagyon „kisajátítását”.

Hirdetés