Egy EP-képviselő pert indít a Bizottság ellen

2026.01.08 - 16:14

Forrás: Jens Schlueter/Getty Images

 

Fabio De Masi európai parlamenti képviselő bírósághoz fordult, mert szerinte nem biztosították a fegyveriparral kapcsolatos egyeztetések kellő nyilvánosságát. A kereset az EP ellenőrző szerepének megerősítését és az átláthatósági szabályok következetes érvényesítését célozza.

 

Fabio De Masi európai parlamenti képviselő, a német baloldali Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) párt elnöke 2026. január 7-én keresetet nyújtott be az Európai Bizottság ellen. Állítása szerint Ursula von der Leyen nem tett eleget a parlamenti átláthatósági követelményeknek a fegyveriparral folytatott kapcsolattartása ügyében, ezért „precedensértékű ítéletet” szeretne kiharcolni az EP ellenőrzési jogai védelmében. A berlini lap beszámolója szerint De Masi „XIV. Lajosként” viselkedő, a nyilvánosságot kerülő Bizottsági elnököt emlegetett, és kifogásolta, hogy a kért információk szerinte késve és hiányosan érkeztek meg. 

 

 

Az ügy középpontjában De Masi 2025 márciusában és novemberében benyújtott írásbeli kérdései állnak, amelyek a 2024-es EP-választás óta történt egyeztetéseket (találkozók, telefonok, videóhívások, e-mailek, levelezés) firtatták a fegyvergyártók és a Bizottság elnökének kabinetje között. Ezeket az EP eljárási szabályzatának 144. cikke alapján tette fel – a szabály általános elve, hogy a címzettnek hat héten belül kell válaszolnia. 

 

A „Pfizergate” árnyéka

 

De Masi érvelését erősíti a 2025. májusi bírósági döntés, amely kimondta: a Bizottság jogsértően tagadta meg a hozzáférést Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti, a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos üzenetekhez. A bíróság szerint az ilyen jellegű kommunikáció is a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumnak minősülhet. Az ítélet új lendületet adott az uniós intézmények átláthatóságáról szóló vitának. 

 

A képviselő szerint a Bizottság elnökének részleteznie kell, milyen kapcsolatban állt a védelmi ipar szereplőivel – különösen az európai „újrafegyverzési” kezdeményezések fényében, amelyek komoly politikai és költségvetési hatással járnak. De Masi már korábban is sorra tette fel a kérdéseket a Bizottság fegyveripari egyeztetéseiről és a lobbikapcsolatok átláthatóságáról, ám ezekre – állítása szerint – nem kapott kellően konkrét választ. 

 

Szerződéses kötelezettség a válaszadásra

 

A kereset lényege, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikke szerint a Bizottság köteles válaszolni az EP-képviselők kérdéseire; a késedelmes vagy tartalmilag elégtelen válasz a demokratikus ellenőrzést gyengíti. A Bizottság ezzel szemben úgy véli: a kérdésekre adott válaszok megfeleltek a jogi követelményeknek, de a bírósági felülvizsgálat a képviselő joga. 

 

 

Közpénzekről és nemzetbiztonsági súlyú döntésekről lévén szó, a konzervatív álláspont következetesen az átláthatóságot és az intézményi felelősséget kéri számon: a fegyveriparral folytatott egyeztetéseknek nyoma kell, hogy maradjon, az EP-kérdésekre pedig határidőben, érdemben kell felelni. A 2025-ös bírósági ítélet fényében az uniós intézményeknek világosabban kell kezelniük a digitális csatornákon folytatott, döntéselőkészítést érintő kommunikációt is. 

Hirdetés

Hajrá Magyarország Hajrá Magyarok Kft.