Rekord közelében a hazai villamosenergia-igény a hidegben

Forrás: STR/NurPhoto via Getty Images

A hirtelen betörő hideg jelentősen növelte az ország energiaigényét. A rendszer csúcsidőben gázerőművekre és importra támaszkodott, miközben a napelemeket a hó, az atomerőművi kapacitást pedig műszaki korlátok fogták vissza. A készletek stabilak, de a következő napokban is feszes maradhat a helyzet.

A hóval érkező hideg miatt csütörtök délelőtt a hazai villamosenergia-rendszer terhelése a 7 700 megawatt (MW) körüli szintet közelítette, ami a MAVIR honlapján elérhető tájékoztató adatok alapján új történelmi rekordnak számít. A hitelesített tényadatot a rendszerirányító később közli. Összevetésképp: az előző téli csúcs 2025. január 20-án 7 663 MW volt; a 2024. január 22-én mért 7 441 MW-os csúcsot a MAVIR hivatalosan is megerősítette.

Honnan jött az áram?

A csúcs idején a fogyasztás mintegy 30 százalékát a hazai gázerőművek, valamivel több mint 23 százalékát a Paksi Atomerőmű, körülbelül 5 százalékát a naperőművek, közel 3 százalékát a barnakőszén–lignit blokkok, mintegy 2,5 százalékát a biomassza-, közel 2 százalékát pedig a szélerőművek adták; a teljes igény nagyjából harmada importból érkezett. A Paksi Atomerőmű termelése műszaki hiba miatt kb. 150 MW-tal maradt el a maximumtól, a naperőművek hozamát pedig a napelemeket borító hóréteg több ezer MW-tal vágta vissza a derült idő ellenére is. Eközben a magyarországi szélturbinák körülbelül 40 százalékos kihasználtsággal pörögtek, de a beépített, nagyjából 325 MW-os hazai szélkapacitás így is csak mérsékelt mértékben tudott hozzájárulni a csúcsfogyasztás fedezéséhez.

Gázfront: ritkán látott magasságban az órás felhasználás

A földgázfelhasználás csütörtök reggel 28 000 000 kWh/óra fölé, vagyis 2,8 millió m³/óra fölé ugrott. Tartósan fennmaradó ilyen ütem mellett a napi felhasználás bőven 60 millió m³ felett lenne, ami az utóbbi, enyhébb telek tükrében ritka. Az FGSZ adatai szerint a hazai ellátás közel kétharmadát most a föld alatti tárolókból történő kitárolás biztosítja, kiegészítve importra és belföldi termelésre támaszkodva.

A hazai tárolók töltöttsége január 8-án valamivel 57 százalék felett alakulhatott, ami körülbelül 4 milliárd m³ készletet jelent. Az európai összevetésben is kedvező szintet a Gas Infrastructure Europe (AGSI) transzparencia-felülete követi nyomon, uniós átlagban is egészséges tartalékkal.

Az árak is reagáltak

A kereslet megugrása a villamosenergia-piacon is látszik: a HUPX másnapi (day-ahead) piacon a zsinórtermék jegyzése a január 8-i kereskedési napra 168,97 EUR/MWh környékére emelkedett, miközben Európa több országában is hasonló időjárási helyzet feszítette az árakat. A HUPX publikus adatfelülete a napi árjegyzéseket és a bázistermékek árait valós időben közli.

A földgáz nagykereskedelmi ára a holland TTF-en csak mérsékelten mozdult, a bőséges európai készletszint miatt a spot jegyzések továbbra is alacsonyak a 2022–2023-as energiaár-válsághoz képest. Az ENTSOG és a GIE nyilvános európai dashboardjai ugyancsak stabil készlet- és áramlási képet mutatnak.

Miért estek vissza a napelemek?

A derült, de havas időben a modulokon ülő hótakaró még alacsony napállásnál is drasztikusan csökkenti a termelést. A MAVIR és a MEKH–MAVIR rendszerjelentések alapján ilyenkor az időjárás- és napfényfüggő források ingadozását a portfólió többi része (főként a gázerőművek és az import) egyenlíti ki, a tartalékok méretezését pedig előrejelző modellek segítik.

Az előrejelzések szerint a hideg tartós maradhat, ezért a fűtési igény is magas szinten ragadhat. Ez újabb rendszerterhelési rekordokat hozhat, különösen, ha a napszakos csúcsok egybeesnek a szélcsendes órákkal. Ellátásbiztonsági szempontból a mérsékelt árú piaci import, a jelentős tárolói készlet és a rugalmas gázerőművi kapacitás továbbra is erős védőhálót jelent – ugyanakkor ez is emlékeztet arra, hogy a hazai, időjárásfüggetlen kapacitások és a regionális hálózati kapcsolatok megerősítése kulcsfontosságú.

Hirdetés