Grönlandtól Tajvanig: Az amerikai elnök újrarajzolná a világ politikai térképét

Forrás: Ahmet Gurhan Kartal/Anadolu via Getty Images

Az amerikai elnök egy átfogó beszélgetésben a nyers állami erőt nevezte a következő évek meghatározó tényezőjének. Szavai szerint a nemzetközi normák helyett a hatékonyság és a stratégiai előny számít, a vitatott lépések pedig egy új világrend körvonalait rajzolják ki. A kijelentések Európában és Ázsiában is erős visszhangot váltottak ki.

Néhány nappal a venezuelai művelet után Donald Trump átfogó interjút adott a The New York Timesnak. Az amerikai elnök szerint a következő évek nem a nemzetközi jog és a régi szövetségek kora lesz, hanem a nyers állami erőé és a katonai képességeké. A beszélgetésben szóba került Venezuela, Tajvan, Grönland, sőt a nukleáris fegyverzetkorlátozás jövője is. A cikkben idézett állítások több ponton heves nemzetközi reakciókat váltottak ki.

Venezuela után: erősödő külpolitikai doktrína

Trump a caracasi beavatkozás után – amelynek során a sajtóhírek szerint az Egyesült Államok elfogta Nicolás Madurót – magabiztosan állította: a dél-amerikai ország ügyeiben „a döntések élén” áll. A beavatkozást több európai és ázsiai elemző is a szabályalapú rendre mért csapásként értékelte, és regionális következményektől tart.

Az elnök azt is jelezte, hogy „jóval egy évnél tovább” tervez Washington befolyása Venezuelában. Amerikai lapok szerint a Fehér Ház a második hullámú csapásokat is kilátásba helyezte, majd – a fogoly-szabadon bocsátásokra hivatkozva – egyelőre visszakozott.

Grönland: „tulajdonlás kell, nem bérlet”

Trump újra napirendre tette Grönland megszerzését, és nem zárta ki a katonai opciót sem. A 2019-es ötlete – amelyet akkor Koppenhága „abszurdnak” minősített – azóta is időről időre felmerül, a dán politikát és az EU-t tartósan érzékenyen érinti. Az elnök most is amellett érvelt, hogy a „tulajdonlás” stratégiai előnyt ad a szerződéses jelenléttel szemben.

Arra a felvetésre, hogy a venezuelai akció precedenst teremthet-e Kínának Tajvan ellen, Trump úgy reagált: a két helyzet „nem összehasonlítható”. Ázsiai elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy az amerikai fellépés felbátoríthatja Pekinget, és tovább bontja a nemzetközi normarendszert.

Az interjúban az elnök kijelentette, hagyná lejárni az utolsó amerikai–orosz stratégiai szerződést, a New START-ot, amely 2026. február 5-én fut ki. Trump elutasította Vlagyimir Putyin önkéntes korlátozásról szóló javaslatát is. A fegyverzetkorlátozás szakértői attól tartanak, hogy a megállapodás kifutása fokozódó nukleáris versenyfutást hoz.

Ukrajna: feltételes amerikai szerepvállalás

Trump jelezte, az Egyesült Államok készen állhat Ukrajna jövőbeli védelmében részt venni, de szerinte erre csak akkor van szükség, ha Oroszország a tűzszünet után újra támadna. Ezzel összhangban az elnök azt állította, Moszkva a megállapodást követően nem kezdene új offenzívába – ez a megközelítés több nyugati fővárosban is kockázatosnak tűnik. 

A Times-nak adott interjúban Trump a külpolitika alapját saját erkölcsi ítéletéhez kötötte: „Nincs szükségem a nemzetközi jogra… a saját morálom az egyetlen korlát.” A kijelentés a kritikusok szerint azt üzeni, hogy Washington kész egyoldalúan is cselekedni gazdasági és biztonsági érdekei érvényesítéséért.

Hirdetés