Hubble: a 2030-as években várható a földi visszatérés

Forrás:Paopano/GettyImages

A Hubble három évtizede szolgálja a csillagászatot, de alacsony pályája lassan fogy. Ha nem kap pályaemelést, a 2030-as években léphet a légkörbe, miközben továbbra is értékes adatokat gyűjt és ikonikus képekkel gazdagítja a tudományt. A belépés időpontját a napciklus alakulása döntően befolyásolja.

1990 óta kering a Föld körül a Hubble űrtávcső, amely alapjaiban formálta át, mit tudunk a világegyetem koráról, tágulásáról és a sötét energiáról. A Hubble a földi légkör fölött dolgozik, ezért páratlanul éles képeket és mérési pontosságot adott olyan ikonikus programokban, mint a Hubble Ultra Deep Field vagy a Sas-ködben készült „Teremtés oszlopai”. A NASA szerint a teleszkóp a mai napig a csillagászat egyik legsokoldalúbb eszköze.

Alacsony Föld körüli pályája a felső légkör fékező hatása miatt lassan süllyed. A legfrissebb számítások szerint, ha nem történik pályaemelés, a Hubble „érzékelhető” légkörbe lépése 2033 körül a legvalószínűbb; kedvezőbb körülmények között ez az évtized vége felé tolódhat. A Nap aktivitása kulcstényező: erősebb napciklus gyorsíthatja a süllyedést.

Van (még) mentőötlet: reboost, de egyelőre nincs döntés

2022-ben a NASA és a SpaceX megállapodott egy, a Hubble magasabb pályára emelését vizsgáló tanulmányról. A magánfinanszírozású elképzelés (Dragon űrhajóval végzett „reboost”) elvben évekkel toldhatná meg a küldetést, de a hivatalos álláspont jelenleg: „még nem”. A misszióról nem született jóváhagyás.

A teleszkóp „szíve-lelke” a giroszkóprendszer, amely a pontos célzást biztosítja. 2024 tavaszán gyroszkóphiba miatt a Hubble többször „safe mode”-ba lépett. A mérnökök ezért tartósan egygiroszkópos irányításra állították át a működést: ez stabilabb megfigyeléseket tesz lehetővé, miközben tartalékban tartanak egy működő giroszkópot a jövőre. A NASA szerint a tudományos program így is folytatható, bár bizonyos célzási korlátokkal.

Kockázatok a légkörbe lépéskor

A Hubble-t nem irányított visszatérésre tervezték. Ezért – mint minden hasonló, nagyobb tömegű űreszköznél – nem zárható ki, hogy kisebb darabok áthatolnak a légkörön. A jelenlegi vizsgálatok ugyanakkor globálisan rendkívül alacsony emberi kockázatot jeleznek; a visszatérési ablak pontos időzítését a napciklus változásai jelentősen módosíthatják.

A Hubble munkája kulcsszerepet játszott a világegyetem korának pontosításában, az univerzum gyorsuló tágulásának bizonyításában (sötét energia), a galaxisok fejlődésének feltérképezésében, és számtalan csillagkeletkezési régió példátlan részletű megörökítésében. A Hubble Ultra Deep Field több ezer ősi galaxist mutat, a „Teremtés oszlopai” pedig a csillagbölcsődék arcát hozta közel a nagyközönséghez.

A jelenlegi tervek szerint a Hubble a 2030-as évekig szolgáltathat adatokat, különösen a James Webb-űrtávcsővel összehangoltan: a Hubble az ultraibolya–látható tartományban, a Webb az infravörösben erős. Ha lesz pályaemelés, a küldetés jelentősen meghosszabbítható; ha nem, a természetes pályavesztés végén kontroll nélküli belépés várható, csekély, de nem zéró felszíni kockázattal.

Hirdetés