Kormányülés: tűzifakeret-bővítés, téli helyzet és infláció

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

A kabinet szerdán a rászorulók tüzelőellátásának megerősítéséről, a rendkívüli időjárás kezeléséről és az infláció alakulásáról egyeztet. A megbeszélésen az uniós ügyek és a gazdasági kilátások is terítékre kerülnek, miközben az adatok további óvatos jegybanki lépéseket vetítenek előre.

A szerdai kormányülés napirendjén a tűzifaprogram bővítése, a rendkívüli hideg és havazás kezelése, az infláció lefutása, valamint az uniós ügyek szerepelnek – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök rövid Facebook-üzenetéből. A miniszterelnök jelezte: a tűzifára szánt keret kimerült, ezért a kabinet ideiglenes döntéssel már kedden további forrásokat rendelt, Pintér Sándor belügyminiszter pedig utasítást kapott, hogy a rászorulók „a lehető leggyorsabban” jussanak fához. A lépést a kormány most hivatalos határozattal erősíti meg.

A közúti helyzetképről Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint – az operatív törzset vezetve – Pintér Sándor számol be, míg az uniós dossziékat Bóka János tárgyalja a kormány előtt. A miniszterelnök összegzése szerint „aránylag egyszerű szerdának ígérkezik”.

Infláció: éves átlag 4,4%, decemberben 3,3% – mi áll a lassulás mögött?

A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2025-ben éves átlagban 4,4 százalékos volt az infláció, decemberben pedig 3,3 százalékra mérséklődött az éves ráta. Ezek a számok megerősítik, hogy az árnyomás a jegybanki célsáv közelébe süllyedt az év végére.

Fontos összevetés: a KSH múlt heti összesítése alapján 2024-ben az átlagos infláció 3,7 százalék volt, viszont 2024 decemberében átmenetileg 4,6 százalékra ugrott a tizenkét havi mutató – többek közt a szolgáltatások és az energiakiadások téli megugrása miatt. Ez a bázishatás 2025 végére kifutott, ami segítette a mostani, 3 százalék közeli értéket.

A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben végig 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, és adatvezérelt megközelítést ígért a továbbiakra. A jogszabályi rögzítés szerint az irányadó ráta 6,50 százalék; a testület legutóbbi döntése ezt megerősítette. A piaci kilátásokat a szolgáltatási árak és a forint sérülékenysége befolyásolja, így a kamatpálya óvatos maradhat.

Uniós dossziék: új Bizottság, magyar biztos új portfólióval

A kormányülésen napirenden lévő uniós ügyek között kiemelt téma az új Európai Bizottság felállása és az ezzel járó portfólió-elosztás. Az EP november végi szavazásán a testület többséget kapott; a magyar biztos, Várhelyi Olivér az egészségügy és állatjólét területéért felelhet a következő ciklusban – a részletekről a szavazás óta több pontosítás is megjelent.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszámolójában a forint előző évi erősödésének hatását, a kormány és az ágazatok közötti megállapodások (például árrés- és díjfékszerű megoldások) szerepét, valamint a szolgáltatási árak tartósságát értékelik. Az év végi adatok alapján a fogyasztói árak pályája összességében tovább mérséklődött, de a szolgáltatásokban tapadó árdinamika óvatosságra inti a döntéshozókat – ez az oka annak is, hogy a jegybank egyelőre nem jelzett gyors ütemű lazítást.

Hirdetés