Babiš kemény üzenete: nem kér a cseh kormány az ukrán hitelekből

Forrás: Gabriel Kuchta/Getty Images

Andrej Babiš cseh miniszterelnök a Mandinernek adott interjúban kijelentette: Csehország nem vállalna garanciát az Ukrajnának szánt új uniós hitelekre. A kormányfő a béke fontosságát hangsúlyozta, Ukrajna EU-csatlakozását korainak tartja, és közben a költségvetési hiány lefaragását nevezte prágai prioritásnak. Orbán Viktort tapasztalt partnernek és a kétoldalú együttműködés kulcsszereplőjének mondta.

Alig egy hónappal kabinetje megalakulása után exkluzív interjút adott a Mandiner Maxima csatornának Andrej Babiš cseh miniszterelnök. A kormányfő a beszélgetésben felidézte korábbi ciklusának eredményeit, az előző kabinet által hátrahagyott többmilliárd eurós költségvetési hiányról beszélt, és jelezte: a cseh kormány nem kíván garanciát vállalni az Ukrajnának nyújtott uniós hitelekre. A mostani álláspont összhangban van azzal az iránnyal, amelyet a decemberben hivatalba lépett Babiš-kormány a parlamenti bizalmi szavazást követően is képvisel: Prága elutasítja az újabb EU-s kötelezettségvállalásokat Ukrajna finanszírozására.

Babiš az interjúban úgy fogalmazott: „nem lehetséges, hogy garantáljuk a további kölcsönöket Ukrajna számára”. Szerinte a Brüsszelben körvonalazott, többéves keretből az ukránoknak szánt, hatalmas összegek „többmilliárdos károkat” okoznak, amelyeket „soha nem fognak visszafizetni”. A cseh miniszterelnök ezzel összhangban más fórumokon is azt közölte: Csehország nem vállal garanciát az ukrajnai támogatásokhoz kapcsolódó uniós konstrukciókra.

„Béke kell” – az EU-tagságra még nem kész Ukrajna

A kormányfő békét sürgetett, és azt mondta, hogy Ukrajna még nem áll készen az EU-csatlakozásra. Hangsúlyozta: Donald Trump visszatérése nélkül „gyakorlatilag lehetetlen a béke”. A Babiš-kabinet külpolitikai fordulatát a prágai parlamenti erőviszonyok is alátámasztják: az ANO vezette kormánytöbbség a bizalmi szavazáson megerősítést kapott, miközben az új kabinet több ponton eltér az előző, kifejezetten Ukrajna-párti cseh kormány irányvonalától.

Babiš a beszélgetésben bírálta az EU ukrajnai pénzügyi konstrukcióit is. Fontos kontextus, hogy az Európai Unió 2024–2027-re már létrehozta az úgynevezett Ukraine Facilityt, amely összesen 50 milliárd eurós – 33 milliárd hitelből és 17 milliárd támogatásból álló – csomag. Az elmúlt hetekben pedig új, 90 milliárd eurós uniós hitelprogram-terv is napirendre került, amely a 2026–2027-es időszak katonai és költségvetési igényeit célozná. Babiš kritikája tehát olyan csomagokra irányul, amelyek nagyságrendje már önmagában is vitákat vált ki az EU-ban.

Nemzeti érdek és óvatos pénzügyi politika

A miniszterelnök a cseh gazdaság állapotáról szólva felidézte: elődjei jelentős hiányt hagytak maguk után. A költségvetési konszolidációt szerinte az teszi nehézzé, hogy az EU-s kötelezettségvállalások újabb terheket jelentenének a tagállamokra. A kabinet ezért – állítása szerint – a nemzeti érdekek elsődlegessége alapján határozza meg, mit támogat, és mit nem. Az új cseh kormány irányváltásáról és az Ukrajnával kapcsolatos tartózkodóbb politikáról a nemzetközi sajtó is beszámolt.

Szorosabb magyar–cseh együttműködés

A V4-ek teljesítményét érintő kérdésre Babiš azt mondta: a csehek az elmúlt években hátrébb csúsztak, miközben „Magyarország nagyon jól áll”. A magyar–cseh kapcsolatokra rátérve a kormányfő külön méltatta Orbán Viktort, akit „a legtapasztaltabb európai vezetőnek” nevezett. Úgy fogalmazott: sokat tanultak egymástól az európai politikában és a pénzügyekben, és sok sikert kíván a magyar miniszterelnöknek, mert „Magyarország rendkívül fontos a Cseh Köztársaság számára”. A cseh kormányfő Budapest-barát nyilatkozatai illeszkednek a kétoldalú viszony várható szorosabbra fűzéséhez, amit Babiš visszatérését követően több elemzés is valószínűsített.

Bár Babiš az uniós ukrajnai pénzügyi vállalások fenntarthatatlanságát hangsúlyozza, az EU hivatalos számai jelenleg 50 milliárd eurós, 2024–2027-re szóló keretet rögzítenek, és ennek jogi háttere publikus. A vita tehát nem a segítség tényéről, hanem annak formájáról és a tagállami kockázatvállalás mértékéről szól – pontosan ott, ahol a cseh kormány most vörös vonalat húz.

Hirdetés