Gulyás Gergely: a kormány túlteljesítette a nyugdíjígéreteket

Forrás: Facebook/Gulyás Gergely

A kormány szerint a nyugdíjak értékét nemcsak megőrizték, hanem plusz juttatásokkal erősítették is. A Human Rights Watch ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy a legkisebb ellátásokból élők mindennapjai továbbra is nehezek. A vita lényege: a célzott emelések és az indexálás képesek-e valódi javulást hozni az érintetteknek.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter videóüzenetben reagált a Human Rights Watch (HRW) friss jelentésére, amely szerint a magyar kormány nem biztosít elegendő segítséget az időseknek. A miniszter álláspontja szerint a kabinet „messzemenőkig túlteljesítette” azt a 2010 előtti vállalását, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét. Hangsúlyozta: 2026-ban a 13. havi nyugdíj mellett megkezdődik a 14. havi nyugdíj kifizetése is (első, 25 százalékos részlet), ami a kormány idősek melletti elköteleződését bizonyítja.

A HRW ezzel szemben úgy látja, hogy a nyugdíjrendszer nem garantál minden idős ember számára megfelelő életszínvonalat. A szervezet azt állítja: 2024 végéig mintegy 2 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, és több mint kétharmaduk a bruttó minimálbérnél alacsonyabb összeget kapott; közel 471 ezren pedig a hivatalos szegénységi küszöb (173 990 forint) alatti ellátásból élnek. A HRW ezt a KSH nyugdíjeloszlási adataira és az EU-módszertan szerinti szegénységi küszöbre alapozza.

Nemzetközi összevetésben

A kormány érvelésének visszatérő eleme a helyettesítési ráta, vagyis hogy a nyugdíj mekkora arányát pótolja az aktív kori bérnek. Az OECD legutóbbi, 2025-ös összehasonlítása szerint az átlagkeresőknél a nettó helyettesítési ráta Magyarországon 78,0% a férfiaknál és 72,8% a nőknél, miközben az OECD-átlag 63,2%. (Magyarországon a nyugdíjakat alacsonyabban adóztatják, ez is növeli a nettó rátát.)

A HRW ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az aggregált mutatók kedvező képe elfedheti az alacsony nyugdíjú csoportok problémáit: a legalacsonyabb ellátások vásárlóerejét az elmúlt évek inflációs hulláma különösen megterhelte. A szervezet szerint a 13. havi, illetve a 2026-tól induló 14. havi nyugdíj első részlete rövid távon enyhíthet, de nem orvosolja a strukturális gondokat.

A vita lényege

A kormány a nyugdíjak értékőrzését, a plusz havi juttatásokat és a nemzetközi összevetésben kedvező helyettesítési rátát emeli ki; a HRW viszont a jövedelmi eloszlás alsó sávjaiban élők helyzetére és a szegénységi kockázat növekedésére hívja fel a figyelmet. A nyugdíjpolitika további megítélését így két kérdés határozza meg: a legalacsonyabb nyugdíjak célzott emelése és az indexálás módja képes-e érdemben javítani az idősek mindennapi megélhetését – vagyis nemcsak az átlagos mutatók, hanem a legkiszolgáltatottabbak tényleges életszínvonala is javul-e.

Hirdetés