Sztrájkra készülhetnek az egészségügyi szakdolgozók

Forrás:Donato Fasano/Getty Images

Hónapok óta nem hoztak áttörést az ágazati egyeztetések, a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint így újabb lépések jöhetnek. A szakdolgozók a korábbi korrekciók elértéktelenedésére hivatkozva inflációkövető béremelést kérnek; a kormány fokozatos rendezést ígér.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szerint néhány hónapon belül munkabeszüntetésre kerülhet sor, miután a kormánnyal tavaly ősz óta folytatott sztrájktárgyalások eredménytelenek maradtak. Soós Adrianna, a FESZ elnöke az ATV-nek megerősítette: az ágazatban két éve nem történt érdemi korrekció, a tagság körében pedig nő az elégedetlenség. A szakszervezet a tavasz első felében is napirenden tartja a sztrájk lehetőségét.

A szakdolgozók indokai

A FESZ ősszel kezdte a hivatalos egyeztetéseket, ám álláspontjuk szerint a 2025-ös és a 2026-os költségvetési tervek sem tartalmaznak külön forrást a szakdolgozói bérek emelésére. Lapértesülések szerint sem dedikált bérkorrekció, sem kórházi felújítási keret nem szerepel a büdzsében.

A Belügyminisztérium ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy 2024. március 1-jétől új bértábla lépett hatályba, amely átlagosan 20 százalékos alapbéremelést hozott mintegy 84–94 ezer egészségügyi dolgozónak; a tárca kommunikációja szerint egy teljes munkaidős szakdolgozó keresete elérheti, illetve meghaladhatja a bruttó 800 ezer forintot. A tárca azt is hangsúlyozza: a szakdolgozói alapbér az orvosi átlagalapbér 37 százalékára közelít, és a kormány lépésről lépésre kívánja folytatni a rendezést.

A FESZ ugyanakkor inflációkövető, két évre elosztott – 2024-re 10, 2025-re 13 százalékos – emelést kért, arra hivatkozva, hogy a korábbi korrekciók reálértéke mára leolvadt. A szervezet közlése szerint a tagság körében elindult a „szondázás” a nyomásgyakorlás formáiról, a bérek mellett a munkakörülmények javítása is követelés.

Betegellátás és munkaerőhiány

A nemzetközi összevetések alapján Magyarországon tartós az ápolóhiány: ezer lakosra 5,5 gyakorló ápoló jut, szemben a 9,2-es OECD-átlaggal. Eközben az orvosi kar elöregedése is gyorsul, ami középtávon tovább szűkítheti a betegellátás mozgásterét.

Az ágazati tárgyalások ezért nemcsak bérkérdésről szólnak: a kormányzati és szakszervezeti álláspontnak közös nevezőre kell jutnia a munkaidő-terhelés, a megtartás és az utánpótlás ügyében is. A FESZ korábban jelezte: ha elhúzódik az egyeztetés, az érdekképviseletek koordinált akciókkal – a jogszabályok betartása mellett – is kénytelenek lehetnek nyomatékot adni követeléseiknek.

Mit lép a kormány?

A kormányzati oldal a költségvetési mozgástérre és a „fokozatos, fenntartható” bérrendezésre hivatkozik. A 2024 tavaszán végrehajtott, átlagosan 20 százalékos emelés után a további lépések ütemezése a felek megállapodásától függ. A kabinet általános bérpolitikáját – a minimálbér többéves pályáját is – az infláció és a termelékenység követéséhez köti, ami az állami szektor bérei szempontjából is hivatkozási alap.

Hirdetés