Horvát exminiszter: Budapest súlya nőtt Közép-Európában

Bernd von Jutrczenka/picture alliance via Getty Images

Miro Kovač volt horvát külügyminiszter szerint Magyarország az elmúlt években tartós befolyást épített ki a térség energiaszektorában. A döntő tényező a következetes, kockázatcsökkentő energiapolitika, amely a regionális projektekben és a többforrású ellátásban is megjelenik. A horvát félnek szerinte ehhez igazítva érdemes újragondolnia saját stratégiáját.

Miro Kovač volt horvát külügyminiszter a horvát közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt években olyan politikai, gazdasági és energetikai pozíciót épített ki Közép- és Délkelet-Európában, amelyet a térség országai – köztük Horvátország – többé nem hagyhatnak figyelmen kívül. Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök teljesítménye nem csak választási eredményekben, hanem stratégiai döntésekben is mérhető, különösen az energiaszektorban. Kovač szerint Budapest tudatos energiapolitikával növelte mozgásterét egy olyan geopolitikai környezetben, ahol az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Irán rivalizálása közvetlenül hat Európa energiaellátási biztonságára.

A volt miniszter úgy látja, Magyarország nem csupán belpolitikai okokból erősödött meg, hanem azért is, mert időben felismerte a hálózati és beszerzési útvonalak diverzifikációjának jelentőségét. Az ukrajnai háború és az európai egység megingásai mellett Budapest a MOL megerősítésével, a regionális projektekben való aktív részvétellel és a közel-keleti kapcsolatok bővítésével stabil hátteret teremtett. Ezzel összhangban az Egyesült Arab Emírségekkel az elmúlt időszakban több, a kereskedelmet és beruházásokat ösztönző megállapodás is született, ami a magyar–EAE együttműködés intézményesítését jelzi.

Horvát dilemmák: JANAF, LNG és vezetékek

Kovač szerint Horvátországnak a napi politikai viták helyett saját energiahelyzetét kell újragondolnia – a JANAF-vezetéktől az olaj- és gázlogisztikáig. Az elmúlt időszak rávilágított a horvát–magyar energetikai kapcsolatok érzékenységére: a zágrábi JANAF és a magyar fél között a tranzitdíjak és kapacitások körüli viták rendre előkerülnek. A horvát állami cég legutóbb visszautasította a magyar kormány bírálatait, és hangsúlyozta, hogy Horvátország a regionális ellátás diverzifikációján dolgozik az LNG-terminállal és a vezetékhálózat fejlesztésével.

A gázoldalon eközben a magyar állami MVM érezhetően növeli a krki LNG-terminálhoz kötődő lábát: éves szinten mintegy 1 milliárd köbméter kapacitást biztosított le, és több nyugati beszállítóval is lekötött mennyiségekről állapodott meg. Ez a lépés a kockázatcsökkentést szolgálja arra az esetre, ha az orosz szállítások akadoznának, miközben a szállítási lánc költségeit is mérlegelni kell.

A vezetékes orosz gáz továbbra is fontos tényező: Magyarország 2024-ben is a Török Áramlaton keresztül érkező mennyiségekre támaszkodott, a kormányzati kommunikáció pedig a déli útvonal stratégiai védelmét hangsúlyozta.

Nagyhatalmi átrendeződés, szűkülő európai mozgástér

Kovač értékelése szerint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti versengés – Irán szerepének növekedésével – fokozza a bizonytalanságot, és közvetlenül befolyásolja Európa energiabiztonságát. Ebben a környezetben Magyarország számára a régiós partnerségek és a többforrású ellátás – LNG, déli vezeték, finomítói és tárolói kapacitások – együttesen teremtenek alkupozíciót. A horvát fél számára a kihívás az, hogy a JANAF és a krki LNG révén kialakított „adriás kapu” előnyeit úgy használja ki, hogy közben versenyképes és kiszámítható feltételeket kínáljon a térségi partnereknek.

A politikai dimenzió sem elhanyagolható: a horvát–magyar párbeszédben időről időre felmerülnek vitás pontok a tranzitdíjakról és kapacitásokról, ugyanakkor a két ország csúcstalálkozói rendre megerősítik az energetikai együttműködés szándékát és jelentőségét.

Hirdetés