Göd és a Samsung-ügy: a tárca szerint nem történt szabálysértés

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter egy terjedelmes interjúban tisztázta álláspontját a háború európai kezeléséről, az uniós forrásokról és a gödi ipari ügyről. Úgy véli, a régió biztonsága és gazdasági érdekei megkövetelik az óvatos, szuverenitás-központú döntéseket, és ebben a kérdésben nem enged a nyomásnak. A viták szerinte folytatódnak, de a magyar álláspont világos.

Az ÖT YouTube-csatorna Szemben Kócziánnal című műsorában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította, hogy a kormány csupán kampánycélokra használná a háborús fenyegetettséget. „Nem szeretnék megbántani senkit, de azt csak a tudálékos okoskodók mondják” – fogalmazott, hozzátéve: a döntéshozatal mindennapi mechanizmusait kívülről kevesen látják. A miniszter szerint Magyarország „folyamatos nyomás alatt áll”, és az elmúlt években rendszeresek voltak a kísérletek, hogy Budapest „adja fel háborúellenes politikáját”.

Ukrajna és az EU: támogatásból elutasítás

Szijjártó a 2022-es, Ukrajna EU-közeledését támogató magyar hozzáállás és a jelenlegi elutasítás között nem lát ellentmondást: szerinte a háború elején, az isztambuli tárgyalások idején a közeledés „a békét jelenthette volna”, később azonban az ukrán csatlakozás már „nem a békét, hanem a háborút hozná el Európának”.

Az isztambuli egyeztetésekről több független elemzés is megállapította: 2022 tavaszán valóban készült egy tervezet, de az akkori háborús realitásokat tükrözte, és azóta a helyzet jelentősen megváltozott – a dokumentum nem tekinthető ma is érvényes „békereceptnek”.

NATO, fegyverszállítások, amerikai adminisztrációk

A miniszter figyelmeztetett: bármely NATO-tag és Oroszország közvetlen összecsapása „véget vetne mindennek”. A nyugati fegyverszállítások szerinte fokozatosan keményedtek, miközben „egyes európai politikusok már katonák küldéséről beszélnek”. Az amerikai politikát illetően Szijjártó éles kontrasztot vont Joe Biden és Donald Trump között, utóbbit békeközpontúnak nevezve.

„A kisujjunkat nyújtottuk…” – vita az ukrán gabonáról

Szijjártó a kelet-közép-európai piacokra beáramló ukrán gabonát is bírálta, mondván: az átengedésből „szétterített import” lett. A régiós gabonapiaci feszültségek 2023–2024-ben valósak voltak, több tagállam – ideiglenesen – korlátozásokat is bevezetett, miközben az EU-s intézmények a közös megoldást sürgették.

A külügyminiszter kijelentette az is: „ordas hazugság”, hogy demokratikus aggályok miatt tartanak vissza uniós pénzeket. A legfrissebb fejlemény, hogy az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a napokban azt javasolta: semmisítsék meg a Bizottság 2023-as döntését, amellyel mintegy 10 milliárd eurót szabadítottak fel Magyarország számára – a javaslat szerint a feltételek akkor még nem teljesültek.

Samsung–Göd: állítás és ellenállítás

Szijjártó szerint „soha nem volt olyan kormányülés, amiről a Telex ír”, és „semmilyen szennyezés nem történt”. A vitatott cikket a Telex közölte, amely kormányzati szintű aggályokról és extrém kockázatokról írt; a Pest Vármegyei Kormányhivatal közleményben azt állította, a gyár működése nem veszélyeztette a környezetet. A Samsung szintén azt közölte: minden előírásnak megfelelnek, és jogi lépéseket mérlegelnek a sajtóval szemben.

Szijjártó szerint „a Fidesz meggyőző győzelmet fog aratni” a közelgő választáson, és a kormány „ugyanazt viszi tovább, amit eddig”. Közben az EU–Magyarország viszonyát a következő hónapokban az uniós forrásokról szóló jogvita, az ukrán csatlakozási fejezetek tempója és a háború európai kezelésének módja határozza meg – mindhárom fronton éles politikai-tartalmi különbségek maradtak fenn.

Hirdetés