Fordulat az albérletpiacon? A kormány az Otthon Start-hatásról beszél

Forrás: Sundry Photography/GettyImages

A legújabb statisztikák szerint megtorpant a bérleti díjak emelkedése, miközben kevesebben keresnek kiadó lakást. A kedvezményes, fix kamatozású hitel több bérlőt terel a vásárlás irányába, ami enyhíti a bérleti piacra nehezedő nyomást. A következő hónapok döntik el, tartós marad-e a lassulás. 

A kormány szerint az Otthon Start Program elindulása óta „megfogták” az albérletárakat. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott: miközben a bérek emelkednek, a bérleti díjak gyakorlatilag stagnálnak, így az albérlők zsebében „több tízmilliárd forint” maradhat 2026-ban. A politikus azt is állította, hogy a program szeptemberi rajtja óta országosan mindössze tizedszázalékos mértékben nőttek az árak.

A friss statisztikák valóban lassulást jeleznek: a KSH–ingatlan.com lakbérindex alapján 2026 januárjában országosan és Budapesten egyaránt 1,3 százalékos volt a havi emelkedés, éves bázison pedig 5, illetve 5,1 százalék. Ez az elmúlt évek egyik legmérsékeltebb januári drágulása. 

A magyarázatok között előkelő helyen szerepel az Otthon Start Program fix, 3 százalékos kamatozású elsőlakás-hitele, amely 25 éves futamidőig és legfeljebb 50 millió forintos összegig érhető el az erre vonatkozó kormányrendelet szerint. A kedvezményes finanszírozás bérlők tízezreit terelheti a vásárlás felé, ez pedig érezhetően csökkenti a bérleti piac iránti keresletet – állítják piaci elemzések is. 

Az ingatlanportálok idei összefoglalói szintén azt jelzik: januárban visszafogottabb lett az érdeklődés, miközben az új építésű lakások iránt kiugró kereslet mutatkozott. A kínálat bővülése és a vevői fókusz átrendeződése egyaránt fékezi a bérleti díjak tempóját. 

Tartós lesz-e mérsékelt piac?

A bérleti díjak mérsékeltebb emelkedése önmagában kedvező a bérlőknek, ugyanakkor a tartósság több tényezőtől függ. Ha az új lakások kínálata bővül, és a támogatott hitelek elérhetősége fennmarad, az további nyomást gyakorolhat az albérletárakra. Ugyanakkor a lakáspiaci előrejelzések szerint 2026-ban inkább lassuló drágulásra és szegmentált mozgásokra érdemes számítani, nem pedig általános áresésre. 

A KSH–ingatlan.com index januári adatai tehát összhangban állnak a kormány által hivatkozott „fordulat” irányával, de a trend fenntartásához szükséges, hogy a kereslet tartósan a vásárlás felé tolódjon, és a kínálati oldalon is folytatódjon a bővülés. A következő hónapok statisztikái – különösen a tavaszi főszezon – adhatnak majd választ arra, hogy a bérleti piac lehűlése ciklikus kilengés, vagy valóban új pálya. 

Mit jelent ez a bérlőknek és a tulajdonosoknak?

A bérlők alkupozíciója a korábbinál erősebb lehet, főként a központi régióban és az egyetemi városokban, ahol a kínálat gyorsabban bővül. A tulajdonosok számára mindez nagyobb versenyt hoz: a hosszabb hirdetési idő és a reális árazás szerepe nő, miközben az üresen állás költsége érzékenyebb lehet. A fix 3 százalékos hitel pedig – feltételek teljesülése esetén – alternatívát kínálhat azoknak a bérlőknek, akik eddig a magas kamatok miatt halogatták a vásárlást. 

Hirdetés