Lázár János: „Baltával” kell szétoperálni az élelmiszerláncok jelenlegi rendszerét

Forrás: hmhm.hu

Battonyán, a Lázárinfó lakossági fórumán Lázár János bejelentette: 2026 és 2030 között átalakítaná az agráriumot és a kiskereskedelmet, hogy csökkenjen a termelői ár és a bolti ár közötti szakadék. A miniszter szerint a külföldi láncok túlsúlya és a széttöredezett ellátási rendszer miatt a magyar családok gyakran nem hazai terméket vesznek, miközben az önköltséghez képest indokolatlanul magas a pénztárnál fizetett összeg. A kormányzat erősebb beavatkozást ígér, cél az élelmiszer-önellátás erősítése és a vidéki gazdaság megerősítése.

A kormány 2026–2030 között gyökeres átalakítást ígér a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben – Lázár János battonyai fórumán arról beszélt, hogy nem a termőfölddel, hanem a rendszerrel van baj. Szerinte tarthatatlan, hogy a kiváló minőségű hazai talaj és kapacitások ellenére az ország nem képes élelmiszer-önellátásra, miközben a családok hűtőiben gyakran nem magyar tej, sajt és hús van. Felvetette: ha Mezőhegyesen egy kilogramm tej előállítása 140 forintból kihozható, miként lesz ebből 400–500 forintos bolti ár, sőt, ársapka nélkül akár ennél is több. A zöldségeknél hasonló példát említett: a mórahalmi termelőktől 60 forintért átvett áru rövid időn belül 400 forintért kerül a polcra – szerinte a pénz „a kereskedelmi láncban tűnik el”.

Árrések és importhús

A kormány 2025-ben a kiskereskedelmi árrések korlátozásával is próbálta fékezni az élelmiszer-drágulást: a kabinet az alapélelmiszerek egy részénél ideiglenes profitrés-korlátot vezetett be, amely a bolti árakat a beszerzési árhoz kötötte. A lépést kiterjeszthetőnek jelezték, az intézkedést pedig – a kamatok és infláció alakulásával együtt – a fogyasztói árak moderálásától remélték. 

A hazai kínálat és a bolti választék közötti szakadékot az import is növeli. Szakmai összesítések szerint 2024-ben érezhetően nőtt a behozatal több állat- és húskategóriában, ami rontotta a hazai feldolgozók és gazdák pozícióit az árversenyben. 

A tejpiac ráadásul különösen ingadozó: 2025 végére Európa-szerte bezuhant a nyerstej felvásárlási ára, miközben a gazdák szerint a termelés önköltsége magas, ezért sokan a láncokkal folytatott alkuban kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A szakmai beszámolók említenek 160–180 forintos literenkénti költségszintet is – ami mellett a bolti árak mozgása heves vitákat gerjeszt. 

Mit léphet a kormány?

Lázár szerint „baltával” kell szétoperálni a jelenlegi agrár- és kiskereskedelmi struktúrát, mert anélkül nincs vidéki megerősödés. Az irányok között a beavatkozó állami szerepvállalás, a hazai termékpályák összezárása és a külföldi szereplők piaci fölényének megtörése szerepeltek. Ezzel párhuzamosan a kormány történelmi nagyságrendű agrár- és élelmiszeripari forrásokat készül mozgatni a következő években – a szaktárca rendszeresen hangsúlyozza, hogy cél a termelékenység és a versenyképesség emelése, teljes vertikumot érintő beruházásokkal. 

A koncepció lényege: ha alacsonyabb a fajlagos költség és hatékonyabb a feldolgozás-logisztika, akkor kisebb tér marad a polcokon az olcsó importnak, a magyar termék pedig árban és minőségben is versenyképesebb lehet. Ezt a megközelítést a kormányzati profitrés- és akciószabályok is kiegészíthetik – igaz, a külföldi láncok jogvitákat helyeztek kilátásba, és a piaci torzulások veszélyére figyelmeztetnek. 

Forrás: hmhm.hu

„Gyulai-modell”: állami-önkormányzati mentőövvel

Lázár pozitív példaként a Gyulai Húskombinát utódját emelte ki: a 2012-es csőd után állami és önkormányzati segítséggel újraszervezett cég stabil pályára állt, a helyi húsipar megmenekült. A szakmai visszatekintések szerint a kabinet közvetlen pénzügyi segítséget is adott ahhoz, hogy az önkormányzat tulajdonrészt szerezzen, és a termelés tiszta lappal indulhasson újra – azóta folyamatosan fejlesztenek. Lázár olvasatában ez azt bizonyítja, hogy magyar tulajdonban, integrált modellben is lehet piacképes élelmiszert előállítani. 

A miniszter erős állami beavatkozással, a hazai láncok megerősítésével és a termelői-feldolgozói oldal integrálásával nyitna frontot a külföldi kereskedők ellen. Közben a kabinet már bevezetett (vagy meghirdetett) piaci korlátokkal és célzott támogatásokkal igyekszik csökkenteni az árréseket és a fogyasztói árakat. A vita ugyanakkor biztosan folytatódik: a külföldi láncok szerint a különadó- és árpolitika torzítja a piacot, a kormány szerint viszont éppen e szereplők „túlzott” árazása indokolja a kemény fellépést. 

Hirdetés